Gazdaságtörténet segédanyag

* The preview only display some random pages of manuals. You can download full content via the form below.

The preview is being generated... Please wait a moment!
  • Submitted by: András Kunstár
  • File size: 5 MB
  • File type: application/pdf
  • Words: 7,410
  • Pages: 19
Report / DMCA this file Add to bookmark

Description

G azdaságtörténetjegyzet (Dr. Serfiiző Zo|tÍnelőadásai alapjan)

Kommerciális forrada|om : (l. e|tiadás)

a

'A kereskedelem fogalma : A

12. szinad):

ítja, hogt a megtermek jnak eljussanak a fognsztóhoz,

illetve a termelő eladhassa eladasra termelt

volt, kiegészítótevékenység. Csak következóen fóképp tutusoikkeket (kis tömegÍr' árultalq vásíroltak- amit nem fudtak elöállítani. elit @4{o1t a kereskedőktől (kináLlyiudvar, vallasi vezetők). érékesáru). Szinte kizírólagosan az a

1Ázsia:setyem'it,Veleirce:Levanteik.,

Továbbifö jellemz(;' n"g' aii*á.@zajlott

elit errrópai etlt épült, csupán az eurÖpal Hanza úfuonal,Lyon). Tehát elmondható, hory nem tömegfogyasztasra épÍilt' cserélték kézművesek igényeitkívántakiplégíteni.Kezdeüegesenmegielenta városok piactereinis, ahol a áruikat,a fatusiakáltal megtermeltjavakra (pl.: edényttojásrq husra). n;p.a végdre,t6. súd et-€jéFea távolsígi kereskedel..@t7Már Azonban a lÍ''gdd luxuscikkek voltak a megbataázóatg hanem az egyes régiók közt cserélödteka tomsgf.o'gyds4si citkel Ekkoralakutkia@ azonban a 15. század végérea keszletek azffivolq, Az elfogadott fizetőeszköz természetesen Nyugat felé nem volt lehetöség kezdenek kimerütni. Ez az oka Frrrópa ei
. ,1

|

t

,-* * t * L* ; -,-4 = t 4 t L

: L\

t r ,t

-q l,L

l--lAt -: a !-.( ---^ l-^a

háromszöget'kb. 300 az ruóllq_ru|^a_I engüa-atfta.Rmerlta uu\ v&l @ lvrJwJlt9ltv E;BJ kercskedöcqalád.r"'jeiiffiTzt l\C;lE;i'l\C;ll\,l,.'q'r4rr Ha lru "gy az idöben Magyarorsúgon nem volt ityen lehetőség,hiszen nerl! volt évrebiztosítottaa jövójét. IJullutiul

lila(Iua$'.

@bben fejlett hajózás, a Duna sem hajózttatómég.)

€*

* Éie€irffim h€rdse:

A 16. ;zázadban jelentős batalmi ellerrállás bontakozik ki a kor nagrhatalmai közt. A spanyol Habsburgok (v. Károly, tr. Ftllöp csásárok; támogató: Antwerpn) szemben álltak I. Ferenc francia kirrílyságíval (támogató. Lyon). Ennek következtében minden szempontból Fmertitte\. Fllt a két klaqszikuseurópai középkori monarchianel1.Erdotta |7. századragazdasá$centrummává|ni. HelyettÍik dffioTu}rog8.:áil
I

elíizött zsi.5xat Ns$üöN$$ Hajóási, kereskedelmi,pénzügyiközpont. A spanyolHabsburgokáltal befogadóvárostfellendítiez a kereskedőkböl álló réteg. lakossígamegtraladjaa l00 000 fót. IfoüN Az első európai vi{rosRóma lehanyatlásaót4 melynek uígul). természetesen cenüum,amely mégelégapró (későbbiekben r"naitia_amt agazdasétgi szó a többi európai nagyhatalomról: Néhrány a német Nemetorság: A 30 eu". n7uo* korszaka (t.ál8.J48]} ami a németekszímrárakatasztrófa i,* *' A lettek. erdők a sárrtókbol el, n".""t. oaa. Falvak, városok tűntek etnikaiterületenu rur.".'ag "i, terü|etek fia |e, azonban a korábban meghatározodél- és nyugat.német r'au"-'. xgfiHlgxk lehanyatlottak lehanyatlottaka Itátia:A kommerciális forradalomkövetkettéWtla üívolsagikereskedelemközpontjai |7. súzadközepere (Velence, Genova). válni. Ennekkövetkeztéün ezsn korábbi nagyhatatmaknem tudtakgazdasígicentÍuÍnmá

Kárpát.medence :

(2. elögdás)

btrnoknakneveáe a beözönlő nepáradatot(Attila). a,,senki földje''. Az európai értelmiség A 9. századig -globuliált otv"pp.i hltúra része,mely a Kárpátoktól.Kínág elterülő sztyeppekenélt' E,en-nép .gy jellemzői:

ki. KultÍlrájuk ff tío'er.oy,egüútotguzdálkodássjegészítették ffib erös ázsiaimarkerekkel.") társaság, (,'tlomogén u-:ffi'a pentatónia

a sá&bkbwr

Biánc), hiszen gyalran A hun felderítók isnerték a komyei8 orságokat (Frank Birodalom, Kárpát-medeaceritkán lakott terület s ott ,,fei6,elték',óket konfliktushelyzetben.Vaam'"jj@ hamarasszimilálódtak(:beolvadtak)' s a tu6jtr életnódjuka.f.l'""i. Áz ott élö népek(@) !"i'ti\ai keveódéskövetkeaébenaz rízsiaimarkereFEfffitek. htltú;'kli*e Én a |3. százúrabecsatlakozottg [db;l@y Ez a népcsoportglnilffiE jellegét Gé7&1ü)0. $zent lry.q '* iomád ffpség ry"l"gt megöriane, ázsiai (955.arnbrrrgi "*eő#; a Rómg kozpontríl-nyugati tcuttrirrornozvérrel200.300 év alatt'). A l{i" nyelvű elvesz.tvecsatlakozott kulturkör visszaszorul kultfukör elterjedegészNyugat:dKözéPEuÍopában, a k9le! $nszláv keresztény a

Mryy*s'dyság) tJretnyer(tr1sr.t rioy.s' keleüe.(A latinÉeresztenyseg -tvtaceaonia' egészen 9T| !fi{lyság, oroszoiszág, Montenegó, dűgáÍia (sábia' biánci ortodox vallássat sze,mben érufuesíteru .(IÉ54. Románia).Iu. Béla.biáili ."a'tu'e'q *..".P-'{|Ju "*sl Fehéroroszorság, "vÍbM*a # a *Íry-nffi""ffi Nnlgat- és Kelet.Etrrópát ffi .s Magyaro1szágon) életrr& A nomád AlMnia) He'cego.vina' Bosznia $an.{aftteryesztés, eryházszaka4ás). t-"í."il"aa': Királyság a 13. századbanNyugatrablás,kalandoás), radikális változás a letetepeóeüélefue. A Maryar puÉíáhoztartozilqhiszenösszeköti öket azazonosLulfurkör .JirÍ^^.'^.Iz; Szent Istvárrtól Ndátyáskonflig a^ Magyar Kirilysag valamint az összetartoást erősítéseérdekében életkezdését G9sne9et).Nagy Lajos ideje alatt az orszátg elösegítia killönb{iző népcsoportokletelepedéset, Politik4i befoiyáss van ltáliábau (itáliai hadjáratok)' regionális kpztph.talomnnnemerkeaika.té'rségben. j"];"ij::

,ö.*'i::|u*: travasatrora mo1ov1i. o .*aootáianarapitaset' befolyásolja a st{uYit a 14. szÁzad gu"ou'agtr Eú,T'Y}jiT* ffiöd ü;}J'á*IÉ-rG'gJ. e' r"r"t-B"rop" Ekkoribankitihö

.-volt.az.|o{g |i. ;,Á^;Á iwá o'a ó.gy [.qios,Zsigmond'Mátyes) rirtereibenhalásztak' Alffild Az " éhin*s. n1n'volt ooxggí-euenrefuen ;;-ü.^ü'ás "[ét"tt-ág;*i kitünó földek álltaka földművelésrendelkezesére. uJ*'iot uuoá"imr., forradalomelőtt is ielenlős volt' hiszeneazdasJáÍ.|y+ksal Mapyarorság,o,"p" már a kommercirílis tókésekfelismerveezt lecsaptaka teriiletre.Megalakula rc'ül.té"'A délnémet tJt'Jt;iiffi Thurzók klzno'nt lfualrkó; érdekszfera: központ: Dél.Németorság, íűg"'.rnu.'offiuggerek: -kommerciális forradalomkövetkeztébeiaréz A Kapomak,Körmöcbanya"Besztercebánya). Selmecb.írry* (réz:20000 t/év;ararry:2 000t/év).A ÍöldÍajziexpedíciókkövetkeztében v.á1ikmint az ararry fontosabbá s

lLvelew.t

|J.

e4

ffiffil,-i;ffidT.a.Já*ffi

hiszensokkal szÁmár4 biányászat üom* klkefut.jelent a magyaÍ

fize1és1'sztníjkok olcsóbb (kÍilszínir.jtó'). Ennek kovetki#ben a brányaszoksokszor neln kapnak ki a Felvidéken.ffI^3.1ry robbannak A 16. a A Magyar Királyság hiszen ugyanannyl s?Á?AdÍaasziirkemarhi export l00 00ó.s nagyságságpndű.A fajta abszolrlt kurrens, ttibb hus nyerhetö. e rávev7 piaca föleg á delnemet teriletek és az észak.itríliai munkával 4lo/o.|
^

Rráhd.ísuta |6. szÁzadbanipari o|ló van, tehát a mezógazdasági termékekfua gyorsabban növekedett az EnÍiekaídka az ora a,PanutáKtuqipar..9ltedipdeser a,manufakúqipar..9ltedpdes9r mely ipa3i tennékekhez ipa3t képest.bnneK tennékekhez képest. mely olcsó,áruta(lított olcsó$nrtdlított elő hatalmas hatatmas

(sÍagrrrál}' Valaminta.pestis jránr{nyokutan.növekedó népesseg mennyiségben i{élelme}gényel.Ezekke| a bevételekkelaKrirpát-medencegazdagodnqde ebbenaz időben érkezikhaánkbaE-íírök.

A török Magf''qrországon

(3.elöadás)

j

Az oszmán birodalom egy 2000 0o0 km2.rel rendelkezó,3 kontinensenámyuló.. melynok expanziój3(==1erjeszkedése) zajlik a 16. sz;{zadbanhazínk területén. ffifuBn Birodalom és vi.osznák Önokos1a1gmányokmegszerzése.A kétnagyhatalomMagyarorság teriileten csap össze, ennelc[övetkeáéhin az orsaág hásdil Íésreszakadt Magyar KiráIyxig ("z,,eredeti- 40o/ea), Erdélyi Fejedeldrnség(török vazallus) ésa Török Hodoltság. TeMt a mohr{csicsatavesztésutfur(1526) haánk l50 évremegmeÍevdettfronwonallá vr[lik.Nem voltak adottaka köriilmények a normális élethea a katoruíkportyáztalq sarcoltáka lakosságot,a folyamatosharcokrengetegáldozatotköveteltek. A mezőgazdasígotaz Az eddig folytatottagrárkonjunktúra nem segítetteelő a nerr maradt pénz fejlesztésre, valamint a háborus helyzet miatt nem áramlott be nyugati töke se,lrraz oszÁgba A hadi konjurrktúníba belépő földműveselc" tözsérck helyzete sem volt sokkal jobb, hiszen a befolyó jövedelmek nagy i.észét felélik a ft'ld védelmezéseérdekében'mely sámulaa a létet jelenti (zsoldosok" végvárrendszer fenntartrása). A sötét l7. század tovább nehezítia gazdasághelyzetet hiszen az észak-itáliaiésdélnémetterületek (Németalföld) megrekednek a fejlődésber1 elveszti felvevó piacának jelentős Íészét& magyar mezőgazdasfu, w export visszaesik. Csak a nagybirtokosoktrrdnak 10-15%hasznot Í€alizálni a vámok kijátsásával (Szepbenyi, Batthárryi család felemelkedése).tsszegzéskénta ts"*tádbm * n{arym grcffig:'.@E4*f6ö*ke4 tétbizory'tafusg van' a flád végérea HabsbrrrgBirodalom segíEégével l(iráyság tqületét visszaállÍtiák'de rrerrrftgg€tl€q edÉ'robban ki a Ráltó.czi ldffi'-@*htagm (t71l.l714), szafu amit Valarrint demográfiaiproblémákis felmerülneka fimc "mstis}s;e'le. l8. saízadban. . Az oszur{kokáltal vezetett17l5-iis népesség összeírás szerint Magyarorság lakossága4 millió fr; ez a szím megegyezik' a Mohácsi csata idejébenrnértnépesség$el, tehát 200 év népszaporulataráment a háborúraez nagyqn sulyos vesáeség.A népesség összetételeMátyás idejébenviszonylag homogén:75% beszélmagyaruh magát magyarrtak.A ló. szÁzadraéza szárrr45oÁ.n csölrkent a Délvidékmagyar Szerémség' Dél-Alföld). A Az elhagyatott újranépesíti ezeket a tertileteket: sászok), a Felüdékre menekültkoníbbilakosok is visszatelepriltek a szerbek (rácok) önkényesen betelgpiiltek a Délvidék déli részére,a románok Erdély déli ÉszéÍe,hiszerr v&elmi feladaÍokért rerrdelkeztelcEzerr tényezök' valamint a természetes cseiétJeadómentességgel n{pszaporulat követkeáében a népesség 5 millió ffire emelkedetta |8. szlzad közepére (ovábbra is 45o/oa magyarok vonal fötött többségbenmagraÍotgalatta azonbanBácska' Bánát teJjesen anánya/Szabárd\a-Srsged.7srtta kevert,egyik enri(um qemvolt ttibbségben/' s ez l9l8.ig neÍnis változik sámottevően). @él.Dunrántulon visszarílla magyar többség,dejelentős bajor, sász falvak vannak.) A kihalt várcsok köré visszatelepüló takosságelőször csak nyári sállásokat épÍtett' majd fokozatosan letelepedtek taqrarenszereket létrehozv4 melyek néhol a mai napig megfigyelhetök. A tanyák az közigazgaüási szerveke| s eáltal ,,anyaváros,, igl7gatása alá tartoztzk, kihelyeÍek különbözö tanyaközpontok jöttek létre.Későbba tanyák besiiriisCdteks falvak"majd városokjöttek létre.(pl.: Szeged alsóközpontja: Mlrahalom; felső központja: Balástya volt)

ií Protoindusztryialiáció ,lr

Fogalom: a protoindusztrializició(:1.,o, iparostas) az ipari forradalmat lrönetleniil megelőzőjpar! t a gúripari termeléstmegelőző szakasza.A laglományos kistermelési 5 t,jlődé', az ipari tÖmegtermelésnek tömegesedése és folrozott piac ÍeléÍordulása. Á kistermelői Íormákat a kereslrcdőtőke'ákal |frrmók

7 asszeÍogószervezetek-Verlag megbízóipar.jellemzi. Ezeknek az ikemszervezetiformalouk az éléna több szalonótegtesítőíkemekállnak lmanu|aulra ésaz ahhozhasonló

A#**=ffic -

!8.száa?d:

alapjait.A l8. Angliában megteremtia népességnövekedés termelésnövekedés e*"g5';á,1uo'r"m't.e*u" fejlödött a leggyorsabb ütemben, a fogyasztas színvona|ais szÁzanbana szigetorszíg mezógazdasága -keraseJh-egsr4'-.t8{9**tQ}J

emelkedetitehátQgyIP dinamikusan

.asbg'$.vplt-!éps e[ánri a

d ú3pari forradalomnak. mezőgalÁasa. Ez t'eszmajd az a|ai2j "Tt&ffT&'"*'g'"á-.következtében az igényekis nöttelr" ennek következtében sor keriilt az Észak-Amerika:a francilík a Sz:t.l,őrinc folyó mögé (Amerika gyamratosíüása: angolszísz "*p-"ioá továbbá nyomást fejt ki az ipari nuzoatat vissza; India ,"a brit borona ékköve'). A belső népesség sem lesanekképesekkielégíteniaz igényeket. feilódésre.már a manufaktúrák '"'ffiahkul ki, hiszenu íl. ,,a,uaét..|.otu az ríllamfomtaalkotnányos monarchia' alapját,kialakul ery tókeerós vríllalkozóú"go atr{rsadalom:*ffi&vrílik. A megteremtiaP Ez% polgáÍi,vállalkozói, t.upiati'tu angolok minden újításranyitottalq ennek következrrényekéntrengeteg iaa-a"v itt keriil kifejiesztésre:pl.: James Wau eőzgépemír az ipari forradalo{nközvetlen elözménye.

**'H*l*tr'h1"#:i"

fq{radql*asítjq a válik, n etsmertté A gőzgépfeltalrá.lásávalaz ango ""I='TI Megielenik a feketeszén. közlekedéstésez által a is. acélkohászat az ahasítja a vaskohászato!megielenik 6 A tömegtermelésaz ipari fejlödésalapja

{&trq

szemben(sgi"): A mindossT 2.? millió u anyaországgal fttggetlenségét B+..E+vjvb végére

*id:lar''' 1ehö ánok George Washington), l00 év alat! a |9. szÁzad lakosri, Errrópa fejlettségiszintjéhez. fe|zfukőz:t< :a 18.gázdbarr: n

$m,a Magyar Királyságban békeidő van" létezih jogfolyt.onol 9".-ryT !gsÍ|*: Az. elsőszímú ulésezik-azorsággyűtés is. A kormárryttr. József (Mrária Tetéziafia) átköltöúette n"ő,-*rffiiitt ,.i máÍettólaz.évtölket fővárossal szímolhatunk. W.W,így a jellemzó a gazdasrísa (Fogalom: az osztrák e Ausztriábas toíg.tot ffi -kameralizmus Gyakorlati * óIian rtruügt éi kintgazgaasi probléruÍivalvaló tisszelrapcsolása.) |^;;k";;i;^;it r politikaként2 szalcaszrabontható: t., L Lipót, III.Károly 2.,MÁtiaTeré"n éstarsadalomnak.Lepesei: e mó*antiliz:nruselőkeszítöjeamodern gazdasrágnak : megteremtése egysegének | ., Az ország gazÁa.sáLg . -+ t754. egysegá várrrendszer (elöször kettös vámhatár, külső és belsö (az orszígok haüírrín)' feloldva) majd a uetso tzzs-uen Magyarorság kivételével (egysegesÉnzláb, sol&le penzrremkiszorítása) -+ |753.egysegespénzrendszer kötelezese'' törvényt (igazÁbő| megujítjáka.pozsqnyi mértékek + |?|5. mértéÍekegységesítése, csak az.gqigqffi$$ volt sikeres,valaminta becsi mrázsaterjedtel) 2., Az alattvalóloól való gondoskodrís sámarrak növekedéseegybeesik a kincstar érdekeivel,ez okból: -) Becher, Schroder:a népesség va||ásosságtáffi'gatáse oMás, ogéBu$éü$gy, , 3.,A gazÁa.ságnövelése:.. mérlegfenntartásamrásorságokkal kapcsolatosan -r @i : merőgazÁaságfejlesztése valamint a qÍ{ffilti állattartasról áttértekaz *óslte{thtF4ü' ríllattartas) takarrrriínyozó (takamránynövényektermesztése,

nüsffiuresre

egzotikusnövényekmeghonosításarrak kísérlete (festőcsülleng,kender,eperfa) jutL merinói új'ríllatfajtrák: (eperfa leveléveltáplálkozik, textilipar egyik t$Iy-effiém$ \a selyem) alapanyaga a frldesur.jobbáry köái viszonyt közjogi természetüvé tette (állami beavatkozls lehetősége) li, I az allodiális ésaz urberesftild e|vrálasztása a egységesítik az urMres frld terheit t IQ szilárd telekrendszer(a jobbágyok úgyművelik a fiildet mintha sajátjuk lenne, ez a javultásáteredményezi) földek minőségének + Fry..*sbm. az ipr.tfuiqatás (protekcionizrrrus) : :

A Habsburg Biiodalom Magyarorság mezőeazdaságátfejlesaeüe, aáiip#om,,élffir&lá'' tette,míg az örökös tartományokbanaz ipar fejlődött (Regensburg3ól-Dunáig).Így ftldÍajzi munkamegosztás kicsiben ÍneÍitvégbe. Ehhez azonban fejlett közlekedésre volt sziikseg. A folyószaMlyo.zások következtébenkialakult a folyami teherhajóás, arnely alapjául szolgált a

fgi,q#fub

(GyöJ, Esztergon1Budq Pest, Baja). A Duna KözÉP

összekötő kapc$a'a lcapc$aiavasut megielenéseelött. |726-'3l közt épiilt éptiltaKárolwárost a és Fiünét ösSzekötő Károly úq maj{ 7774-ben a József út. A postakocsi járatokat l7í2.ben indftotr'ák(csomag1 levél-,

személysállíÉ1}.

- + 2f r

a parasái termelésés a fóldesúri termelés.A kihívásokra a parasztok reagálnak

+ A nagybihokosot a robot hirányában később reagálnak. Foko"zi{k a gabonatermelést, (tejgazdaságohvágómarhagazdaságokjelennek meg). állattenyésztést Ktilkereskedelem: -+ Hazínk k.ülkereskedelmének 87,25o/o-átaz örökös tartományokkalbonyolítja.Ez is bizonyítja'hogy a frtdrajzi munkamegosztásmegvalósult a Habsburg Birodatmon betÍll,'kicsiben''. Magyarorság qEqlÍgleqü há'torság az örökös tartomárryokiparosodó országai sámríra. lpar: -+ Fejlődik a, hínyászat' hiszen a 18. s'ázadban megnő az igény a biínyatermékekiránt. Szén-, vasércbrinyászat'valarrint acélgyártásfejlódik az orságban. (Felüdék: szénbányászat(Fazola kolrók), {szak-MagyarorszÁE,Dél.Erdély: vasérc.,sóbányászat-ekkoribanválik a só a legfontosabb tömegfogyasztásicikkek egyikévé, eddig lrrxuster.méknek sámított) _+ Magyaroisiág t€xtilipara: l79&ben textilmanufaktrinikatalap{tanak (Kisa|föld, Dél-Dunántúl, Atfrld)' arnelyképesfeldolgozni több€k közt a selyemlrernyókáltal előállított selyrret. Azonban a kettős vámhatármiatt a magyartextilipar versenyképtelen volt az örökös tartományoktextiliparával szemben. Az {izemek hamm tönkrementelq baánk textilipara elsorvadt (nincs meg az ipari forradalo:nalupja Angliával ellentétben). I

I

i:

"ModomÍzf,ciá b 19.században

Fogalma: l I ., modernizá7\ó: gazdasági tartalmúfej Iődés 2., modernizágió:felaírkózás, utolérés, kalanbaző helyenesítő,glorsító eszközlJk igénybevételével. Ezen eszfujzök allralma4isa ésaz általukfelgorsított folyamat a modernizáció. 3., történeti,niodernizdció(!!!):Azt a történeti átalahiást jelenti, amely hlrópóban a 19. szazad folyamán meg,'ü(gbe. Követlrezményelrenta tradicionólis társadalmak helyébe@ 5

Íl

epéniség (individualizmus, JöIényérzet). ( tepney felértéIwlődik az ?,,piacgazdasóg(:k,apitalizmus)kifejlődése,önfenntartó növeledése(:iparosítás) ?, 4., modernizáció:Az emberiségegésztörténetefelfughatómodernizációkent.

A

racionalis

W

Az í*Etnd$ffixq$g volt a megbatrározojövedelemfornás (az elit is ehhez köt&ött)' azonbartaz felszabadultmunkaerőátvandorolaz ipari szekÍorba.Ennek ktivetkezményeaz iparfejltidésktivétkeaében Eú8ilizáció(:városiasodrás).Az urbarrizíciónakkéttípusalétezilqa wyi*égi: a lakossag egyre nalyobb magasabbvolt mint a uÉani&ió: a varosiak életszínvonala száa|ék.aétvárosokban;valamint a (az elit kuriák is vidéken vannak), viszont a falusiaké.A vrírosokbanélni nem volt egészsegesebb jelentek meg elösztir (l930.'40.es évelaea viírosokbanáltalanosstí ciülizíciós vívmányoka viírosokban válik a közvitágítás, '60.as évekrea falvakbanis, végiila '7&es évekrea tanyákbanis. l96&ra a városok ióS modell idejére(1989.'90.) l8%.ban van WC, 21Yo-bancsapvíz.)A rendszervrílüás meg. figyelhetö -izoo-tgg6as figyelbető' meg (az 1960-as évekrecsökken" a jelentőségea éveki1W;W ipEln fejl&éssel paü.qru.nqsan politikai kereskedetem'pénrtigqi,szolgáltatói szekt'orüozk@st). .d*:m racionalis ^'z a @ fejlffiésfigyehétomJg: több orságban kialakul ffi**pű gazdasági-gondolkodás,vatanrint nő az egyénidöntések értéke(a hrrmanizmus,reneszánsz idejében individualimusa' ellentétbenpéldául emberhalálfételme,egyszeri,megismételhetetlen r.iaumr-* "uropui köze tartomak. kami}.ázepilótárkkal).Ezen tényezőkaz alapvetö polgráriértékek a japán fejlódéselehagyja lndia' Kína perifériális helyzetéMl, kiemelkedik Á moderniáci-o tratásáÍaEurópa a centrum,majd a 2|. szÍvadn visszaall a ez a ftilény,sJffiiesz A 20. szÁz'a&arnegszűrrik fej1ödését. ,'régirend' Magyaronzág a moderniáció idején: (5. clöadás)

MagyaÍorság a 19. században'a moderniáció idejénnem ftiggetlen'nincs alulról a köanép felól érkeai nem az oyo.Á-* aahÍubsra. Az l840.es évekbenelindul egy TobT is a alapja városfejlödés u igy ipar fejlődésérehat valójában, hanem a kereskedelemfejlödik döntóen. kereskedelemLeszazipar helyett. 1789és1847 kőú' 400o/rkalnőtt a k{llkercskede|miforgalom, valamint is nött. Ez megadjaa gazdaságiháttereta városfejlödés sámára N9n lnari a belkereskedelemforgalma -h^"* városok egy része(egytúa, kö-iga7gatási, iskolai a korábban mán|é:tezfr centumok alakulnak' E|sősorbanolyan városok melyeknektiszta vonáskörzete központok) k'pM @ 35 ezsr lakos' Égáübuo*eiÉóÉ"t" minimum l00 ezer lakos, ezek lvíagnrorság teriileGn: &*u:B*d4 qmn' *qqfu;Eqia' szfgp{ Nogykaniusa Deb.rec€n' Miskolc, Sopron' Pécs;Magyarorság tertiletén kí*,il;ffiffÁóoy' Í,o.zsnyó,K"ry" Ungr&- satmárnén*i' Nagffrad' Te'mesvár'Arad Brassó, KolozsÉ. az idöben az orságnak.2 fövfuosa van Poaony (orsággyülés Mint ax már korábLanemlítettuk-ebben székhelye)ésBuda ftonrrány székhelyeN.Iór-*fI). A legnalyobb város ebte1 1 időffn f}ebnecenvolt 50 ooo lakossal.runrrais központ sincs, hiszeir a nagy írók, költök saját birtokaikon alkotnak (Kölcsey, Kazinczy). Pest fontoskereskeáehi szerepelk-apu t820.as évekre,mert kÍilföldi íizletláncok lerakatokat (kb. l00 bolt). Ennek következtébenPest központi a városbana napóleoni záÍLúkovetkéztébelr létesítenek szetepet tölt be a Balkárr-és Közétr', Nyrrsat.Európa közti kaeskede[embel.{'8Í:. szrrpranacioanílis '/s szaporulat),.Buda szerep).Léleksáura 1846.ramegbaladjaa l00 9q.föt (Á beteleptttés, n"'átto"i a kéttelepüIés idöben.(.8t1$ben ebben az lélekszámap.ais.ís ezer ffi körÍil lehetett 1láucbíüátadásával nemzetté modern közti trldrajzi elvr{lasaóhaÍfuis megszűnik,ezzn,|egy időben zzlj|ka Magyar lfirályság mintáÍa(nemzeti nyelv, saját nemzeti lultúr4 politikai központ). Pest válik a magyar várisa "yogn'ti Könyvtár alapításaMagyar Tudományos Akadémia irodab;eJrut'nra kiizpontjává (Magyar Széchényi alapÍtrásaPesti magy*i4tó ahkutása" l8l0-'30. magyaÍnyelven tanítanakaz egyetemekenis). Ekkor váik érzekelhaövéPest kettös szerepe: + internacionálislerakat,Énztigyi központ a kÍllftildinemzetközi elit vezetésevel -+ a kiformrílódó rnagyarnemzetkutnrníliséskésőbbpolitikai központja (t2 pont része:magyar orsággyülés Pesten/l867.ben sikeriil/), majd ipari központja évenkénti vezetésír' közigazgatasilas.egy::ítik.i.ké.^várost, válik" majd @ban Buda a eeffsÍ'.KasaÍa $zéetrlyÉvé a megalakuláőui noá"p"st alapja. ÍolO.rea fiivaros léleksáma szívóh.atáskövetkeztébeneléria E00-ez.er a vrírosbaiizönlenek. l850.ben ffitlaggloméníciónélkÍil).vioétrot a polgrárokazegasrtencia reményében jelölték ki a mai kóúgazgatásihatárait.

majd az utánaköve.tkezőreformkorlevezénylését nem viíllalta Az l848-'49-tleh|ez-aj|őszabadságharc, ezértakO'rek Kossuthtalaz éliiktinvállalják ezt a szerep€t, aki Friedrich List fe| azarisztokratá.déteg, kiinyvébőt meríti rerormotteteit'.' ht. Ehhez azonban a Habsburg Birodalom perszoriálunióvá alakulása' valamint önálló önkormrínyzatszükséges.A Habsburg Birodalom egy klasszikus il.dvert monarchia ami nem kertilheti e| az átalakulást, moderniációt. A magyar nein üímogattakaz európai nagyhatalmalr'köáük Anglia sem, hiszen rigy véltélqhogy a szabadsiígharcot Habsburg Biroddldm egységeképesfeltartóztahi az oÍoszexpanziót Európa inányába.Bécsnekle kellett jelzi, hogy egyediil nem volt képeserre, azonbangyerrgeségét érdekében, vemie a felkelést.fennmaradasa szabadságha"c uir segítségét ke|let kérnie a elfojtrásíhoz.Ennek következrnényea hiszen I. Srándor:orosz magyar nemzet megsztiletése'egy két közponfu (Bécs.Budapest)perszonálunió létrejötte. t*6?*beÍ' születettmeg az.s$aráli-lvíagyarMonarchia' l850.ben eltördlték a be|sővámokat,így a Magyar Királyság is versenyképes .: $tt a monarchiapiacárr. \. f il I . \^. .^ t. ' /, t' J,

Az ipari forffihlom Magyarorczágon

(6.elóadás)

Ti'

láttntfuk l850.ben eltörlik a kettős vrímhatártígy ffiil.aa eg}sógps Mint azt rrrrír}altonábbiakban eeil*égesfiretooselsot'{rtHlóat; sabgd mrrakagr&* t{.s'qpgu#|qffi9pálutes. úrffiri.€[email protected]' EzÍtt:r|közveteftimlódon fejlödik a magyar gazÁaság,befejeződik a polgárosodasroivarnata'mélsztlnik a torlódó $ Megteremtődnek a modenr nyugati kapitalizrrus alapjai, elindul a modernizátió: fejl&ése,ezálta|pedigakereskedelemfejlődése. a 19. század közepen kezdtékmeg. Az első' rgrgyar vasúwonalsaryn. e A vasúthálóz$tBiépítését (Bócsújhe$ között épüILmajd ezt követték a követkeá vcinálak p66ft'{f.fu*s656ay.$foq Brfuqtef,sche (egöbb nyugatl849.ben ezen a vonalon menekÍlltek),W kst Smlrok tengely a majd l854.ben kiépÍllt egy észak.déli x{olo6vfu), ffibtr.ÍloÜm Balkán felé,mely Szegeden is keresztitl haladt. Nyíreryháza is a vasútnakköszönheti megyeszélrüelyi szerepétNagyká{i'val szemben./ az árvizsk)' melyek Az agrárium fejlődese magábanfoglalta a &lyószabflyg-ásokat (melléktermékei következtébeneltrltrtekaz Alfiild nagy árterei, ./3dal nőtt a megművelhető6ldter0let aránya (a Hortobágy zajlott az Alfrldön' Észak-DunantuLDél. léfuejötteis ennek a következménye).Jelentös gábonatermelés Dunránfulteriiletén,melynek Íélvevőpiaca az egészbirodalom. A protoindusztralizÁsióidejébenelterjedt istálózó állrittartr{sáltalárrossá{'álik. A DuÍla.TiszakőzÉnmegindul a szőlő., gyümölcsterinesxés. A t9. az szÁzadbanmegnö.á minóségiésa mennfségi terrrelés,ennekkövetkeáében megielenik az agrárképzés (Festeticsek alapították),Gödöllő, Debrecen. országban:Mosonrragyaróvár, Kesáhely visszaszonrl a tenyésztése Az istállózó áll{ttartás következtében$sft*.jelentek meg. A szÍtrkemarha hiszen a hústermelésakkorra csak másodlagos szemponttá viílik a tejterméléssel |9.szÍaad végéqe,j szemben's a szüfklemmhanemjó tejtermelö, valamint lassanredukálódik({ejlödik)',pnnek kövertkeztében Sv4icból impo#lnak teheneket. amik viszont az eltéró körülrmények miatt irem hanÁk a vrírt melynek fajtanemesítésse!,. tejmennyiséget; Eért arkorábbanmríremlítettagerataaenmon kísérleteznek a jól ismert EffiF ta{ra Mstq mely vismnylag jól ad hust' tejel következtébenlffiön gyorsabbanredds+ljamagát" valarrrintjó immunrendszerrelrendelkezik, ennek következtében lOQ.évig vezetó fajta. Aza#áÍképzéskeretébentakarmárrynövényeknemesítésével is fogtalkot*cat,,,,kukorica). q;slffi (A isieRor terjed el. A zsÍrosman$alícátfelváltjárk az Angliából impgrtrílthússertések. A szÍirkemarhaésa 4nangalicakuriózumkéntferrnmarad.)Az agráriumátalakulásával,'fóképpenaz istállózó ríllattartáskovetktjztébenbizonyos népcsoportoklesÍillyednek (pásztorolq kondásolq marhapásztorok, feilödés is megfigyelhető ebben az csikósok rétege)., Az ipari forradalomkövetkeztéb'entermeléstechnikai A napóleoni kontinentális ár|at idejéna németekálta| idószakban. Me{ielennek felfedezett cukorrépais elterjédaz országban.(l914.ben a magyar mezőgazdaság.termelésiszínvonala azonos volt a korabeli Franciaorságga|.) városok, az ipari munkasok rétege

Az agrártermékek felvevő piacául szolgáltak a szaporodó

Hitel című r1yonuín. A feud.ílisjelleg utolsó maradványaiis eltiinnek SzéchenyiIstvránl830-as fellépése (csak a földesur a feudálisjogrendszermegszüntetésével a hitelező szferaátalakítrísíhoz munlcíja ad jobMey jogot jogot.ff{ildjérp, szolgálhat nem formálhat rá így z#pgként sem a kiraly, sem a forrrrálhat Keszthplyen. l848.ban i). pl.: A Festeticscsalád is hitelböl alapítjaaz agrérakadémiát hitelfelvétel letétek s i hitelt, illetve őrzését vállaltáh működött melyek elsősorban mrír 36 7

a Magyar jelzálogktilcsönt folyósítottal
evet rótyannanaz ipari ro'raáalóm végigfut a t^ajtántuti ténileteken(örökös tartdlnfuyok), s ennek vállk' követkeáében özönlinek az otszágbaaz olcsó ipari cikkek. A magyar ipar helyzetQ liétségessé monarchia hiszen az e|maradottipar követkeÍébengyártott drágabbáruk nem vehettékfel a vetbehyta az orságtan az életmiszeriparvaÍittrtzo őgazalJtá iparával szemben.Rz álsorvadttextiliparÉóvetkeaében jelerÍnskmeg az elsó inro*j"i munkamegosztás),a reformkorutolsó szakasában, ebben az áryazatban "; gyá,rak(l84l.József hengermalom). ftiggetlen,de ni;m orszag e sáuaoseghaÍckovJtkeaébenmegteremtödneka polgrírivismnyok' ba az fejlödik, , *'&- urbanizítttársadalommávátik ebbena korszakban. : 1867 utan a kiizigazgatásmodernizációjavégettÍegiókraosztják fel az orságo\ Á modern.rgjó-| van belső | |ritériumai:Területiíegjót ethatárolható, hasonló fi)tdrajzi adottságolrkalrendellrezői.tértjlet, di!:,".F! a régiós él a vórosokban koheziója(:i)sszetartó1ia) me@t több lazpont tart Össze,ezelrben L Bmerií a,régió adottságait ésjóI tudnaklobbizni a régió érdefuiért.Magyarorságon.:9T formálódtak ? 19. srlÍzadvége),ezek az aúpjukatjelentö protorégiók(=égiókezdemények, modem reeiik, "'.'pao Lezfuőüianoni békeszerzödésig,melynek következtébena aanban nigfigyenitok az etso-vitres}'áborút etcsatoljtík1csata Köqponti ésDunántúlimaradtmeg). protoÉgiókffi -- részét

brotorelot (7. elöadás)

i

. . q4 1 i # rh t - ktswffis Budapest(l8ó7 utrán),ar'.iazorság 1. számú.'. T-ffiffiJ"

jelentös ipmi

' . gyffik'€' rendelkezik lisztexport l0[ központjala gabonatermelés *lg!nilÍ|ipür; g&ru€ * 1ml' Bp. a ír,,lasa^taz# elözi.meg Q0. szÁrad fejlett malomipari központ, .'ilegszinten egyedül Mineapolis a. t. "aÉ, a malmokat) villamosítottrík elején gyár Ujpesten 191l.ben alakul a Tungsrami$13:lue további jelentös gyárak a régióban:WeiJz M;iiéd művek (Csepel)' GaÍ'z művek, óuuaai bajógyár, Dreber sörgyár, Kőbányai sörgyór , . koncentrálódik amrrrrkágság287.o.laide határai: Esztergom, Szekesfehérvár,Dunaújv'áros,Kecskemét,Szolnok,'Salgótarján" Győr vonal

ffiFózsony'

e?

Sopron(l. vasútálomrás) Győr, Szombathely,

} aBalatontól dé|lea Dníváigüúzodik Horvátorszjg tertletei. nincs sazÁ^sá$i központ), Pécs (ipari centnrnL Mecsekben ! feketekószén.bányászaO } jelentös fejlőd6 mutata feldolgozóipar teren > iedil$fu$-kevert tertilet: Tolna Bara'rya: némettelepiiléselqvalamintlfrős a délszláv .p sdvóbatás . .'

a+É

pteÉgió:

l' il

'\{istco!9.oiósgyör munlcíssálro[, .i*i kaszinólq tömeges felemelkedesi lehetös{g), (Megiegyzes:Nem szocialistaiparvrírosok!Már koníbbanis iparvarosokvolt{k!), Kassa s.,,Ik-i pmtsÍégió: j > aKárpátaljatertilete:Munkács,Ungvrír

köriilmények köa) burgonyá! hagymáttermesáeneknyomorusrágos 6.'.É.affött|iototorégió:

: vr{rQs|i: Szolnok, Debrecen,Nagyvárad az Alft'ld mezőgazdaságaa |9. század végéna csúcsonvan itt ilennak a legfontosabb közlekedési csomópontok a Balkr{n ésErdély inányába az iÖari fejlódés szigetszerű a nagyvrírosokköríil 19t0.ben az|. szÁműurbaniált ipari nagyváros Nagyvrárad

7. , titplá|hatóak a i11 , 1,' , Ujviifek(:Noviszad)ftapcsolati kp.)

8.,lroná@$mofi#eió:

:

Temesvár (pénzüeyi kp.)'

v

Hgqyátorság e magyaÍelit kedvelt iidÍilővárosaí jelehtös terilleteinem modemiálódtak (Mfuamaros,Beszterce) nyorrioruságoszsidó ésroman falvak a S[ttetyfoldről jelentős a kivándorlás az egzisztenciaszerzésreményében @p., Amerik4 E*qpa Búarest infuryába) } jeled!6s etnikai ttimbök magyaÍ,román,német Trianon uteni|$k reglót elcsatolnak,ígyazok megsalnnekfejlődni.

Eu rópa

í1! 'il i'

fejlődése

(AngtiaésHollandiavtán)llW, -inft{ovető a 17. szÁzadban . Euroaajj s"flquegi'..nt**a"e

btd*és Németorság

tW,

jött létr.e.Ezsn tertiletek nem rendelkeztek bzjózási sokkal fontosabbáválih mint más euÍópaiorságokban (Angliq vasútkiépítése és az ipari beruházásokteszik egysegesséa Német.Római Biroda|mat. is meghatározó. Azonban nem elégpuszeín.leutánozniaz angol modellt a ezértnemcsak klasszikus tetétibankok vannalc' hanem megtartásaérdekébén' is, melyek besállnak a vállalkoásokba' s vállalják a @

Franciaorság). Valamint a garÁőásl Credit Mobiliei' ésa reálszf,eraösszekapcsolódilqs eá nevezzük#fi*F.$*n#wi!st-ryk./A koclc{zato1ígv q a modernnehézipr negilryÍtása is ffik kösffinbtö./ közl€k€dési fu-.*n&*{ngiát (vasércbfuiyászat),valamint a klbf vidéket WW l87l-ben iparágakbanelönye van (vegyipar,modern elettromos ipar)' Az első ülráglráboru (szénbárryás:zart).\,Atr,új ,Anglián és Európa vezető nagyhatalmain (acélryártrísaa kétszerese az angol elöestéjén túhd hadserega német).Azonbarr nincs gépipar ésmezógazdaság,á tegotoképesebb acélteáelésneh'komó[y nyugati típusúpblga.i,demolaácia (vannak vrítasztásolqtöbbpárfrendszer, de a csásár megvétórhatott

pawp*Lterwulmah melyekM Svédorságga,oarriavalésNorvégiával, minóent, "rr"ntgisl' ninosenek tradftÉöÍúlisfüggésberr.Svédorság rállarrformája alkotrrrínyos monarchiq, ipara fejlett

ipar, kereskedelrrrikö4pontolq kikötők (fuíalmö) vannalr"Norvégiahelyzete is helyzete ffifo, hiszen az orságban nincs nyeÍsanyag,ennek következtében jelentősen.Dárriábanfelismerhetőegy iőú*4kereskedelme ésmezőgazÁaságafejlődott fejleszti az|élelmiszeripaÍt':tebát i modell, mely megszewezi a termékekértékesítését

szénbányásza\ hasonlóan jó.

it ii , P:-t;

ti ril i{ t

oroszorszrígmoderniziciója

(8. e|őadás)

Mint aá nr,árkorábbi középiskolai tanulmanyainkMl tudjut<'oroszország ebbenaz idóben nagyhatalom ft#lf,n gazdasági és trársadalmiképlettel(ennek következtébennem hasonlÍthatóössze a töbÉi európai nagyhatalommal). A t8.l9. sz,ázadban a cári oroszors"ígnagyhatalmistráfusátmutatia.hogy résztvesz Lengyelorság felosztrásában, bekebelezia Baltikumot @sÍotszág, Lettország,Liwániaj, hadjáratotfolytat Svédorságga|szemben(Északiháború),valamint délenaz oszmrínBirodalommal szemben, Az orsiág az képviselöjeEurópában (,,Az igazi Kelet-Etrrópa''). Wt|egnagyobb Az orság a 19. száuzadban kénytelen szembenézni a nyugat.euópai modemiációval (parasztfelkelések), melynek következtébenaz orosz érte|miség két reszre szakad' Az egyik csoport a szorgalmazák. A gPevoffIet< csoportjaelutasítjaa nyugatimodetltaz orosz sajátossagokmiatt. Szerinttik az orsúg helyzete annyira speciáJis, hogy nem lehet az egészmodellt maradéktalbnu|leutánomi, a (átvételéselutasítrás társadalmimodellt egyértelműen elutasítjrík kettőssege).A rnezógazdasága t9. szÁzad első felébenviíltozatlantechnikai fejlettségiszintenáll. A nehéziparis feudrílisalapokonnyugsák az Uníl hegységben,hiszen a vaskohiíszatbandolgozó murrkások jobbágyok (feketeszen helyett faszenet haszná|nak).Nem terjedaz urbaniáció sem. A fejlödésa kiilsö fenyegeteshaüfuíraindult m€g' a kormány felől, rendeletekútjárr.(A fenyegetettség a többi euÍópaina5rhatalomfejlödése miatt érzékelhetö,hiszen ha az ország nem fejlődik' ftiggésbekerÍilhet s ez a nagyhatalmistátusztfenyegeti.)Az l853-tól '56.ig tartó lft i-bóbnitotális vereséggelzáÍal,ez döbbnti rá az orosz konrránytaz elmaradottságmértékére, ígyrcformokatvezetnekbe,melyek a következők: -+ l8ó4. Dekrétuma jobbrígyfelszabadításról:eáltal megszűnik a jobbfuy 'Bzemélyiftiggése, személyesszabadságiogokatkap: szabadonhrízasodhat'köEözködhet' űzhet lpart. Megválttratta ftildjét'ha kifizetíá megváltasirárat(csak 5% volt rá kép'esUkuláko-tr!, Y&W 40 évetdolgozott a ftildön (tovább éla premodernrendszer).A polgrárosodiás követkeáében meffisedett ftildeket .$ megkaptríkanagybirtokosok. . -+ Közigazgaüís fejlesztésére irányuló reformok: kormányzovigok, városok, jar&ok létehoása' amik a helyi önkormárryzatolrÍrozbasonló szervezetek (bizonyos szlptü autonómiával rendelkeztek: kórházah népoktatásterén).A hivatalnokok nagy része nésgsi sziírmirású, délfeléhaladvatalálkodntunk kisnemesi,parasztisármazrásúakkalis. : t}i + 1869.BíÍóságireform:qngo|sász modell atapjánválasztottffi*ryfu**otdstitottat rel *+ 1870. cári rendelet: a viírosokat önkornrárryzattal(=e'ma) kell ellátni /a críri központi kormárryzatrendelteeV. + l874. katonaireformok'illblúmg.t@groe*a0s slryiqb qryyó sorryo$ bi*er's effiftrern ponosz mintára (a tömeghadseregek szÁzadaza 1.9. század,második felétól a 20. szá?adig megbatározóakvoltak a tömeghadseregek). Az l877-,78-ig tártó orosz-török háborúbanmár sorköteles hadseregekharcoltakkorszerű fegyverekkel a Balkán-félszigeten'ennek következtébenaz oroszok fölényes győzelmévelzrírulta hadjrárat,azonban Isztambulta san stsfanoibékeértelmében nem vettékbe (angoldiplomáciai okokMl). vontak be a termelésbe,ennek következtében a Az agrárrefo.rmokkövetkeztében új teÍÍiteteket gfu8@fil6 export'': Effinyisé.s6eü#konysspa&t. Az elsö sámú exportcikk a gabonalett (,,éhség az orosz kisparasáok(=muzsikok)beszolgáltatásaiadták azQFB alapjáq ők azonban&eáek emiatt).Az export mindig meglirladta az import mennyiségéttehát a kereskedelmi mérlegaktív;'volq ami profitot tennelgez szolgált a modemiáció alapjáut.(Németorságvolt az exportfelvevője.) ;,:, jelentettaz orszÍtg Az aktívkereskedelmimérleghitellehetóséget sámíír4 l888-l9r4.ig l,4 milliárd frarrcia font tőkeimport érkezettaz otsrÁgba A tőkebevételtvasúfejlesztésrefosítottrílc, d első vasútvonalSzentpétervfues Varsó között' a második Szentpétervrár és^Moszkva(2 ffivráros)köT éptilt. l89l.ben elkezdtékkiepítenia sziberiai vasúwonalat(1860: 1000 km"/l,6 km, 1913: 1000 km,/70 km vasútvonalépült) Az iJrari fqi|ődésszigetszerűenfigye|heti5meg az iparvidékekésa nagyobb viírosok.köÍÍit.Az Urálhegységbányáinak, vaskohászatánakjelentősege csökkeq ellenben a kelet.ukrajnai donyecki-iparvidék felemelkedik (nehézipar).A két fóváros ipari gyürüje sem elhanyagolható: W.k;.köÍtil .Moszkva ipari..gyürüjébeamÍnesféÍngyártás, f valamint tel$titgyfutásfolyik. Ennek következtében jelentös a tókeakkumuláció a két viírosban (bankok). A rlengyel területek

moderniációja ts, frgye'lemre méltó: .*igtá ,-a ,,lengyel Manchester''- textilipmának köszönheti fe|emelkedését, liislen 800 fös faluból 3l5 eznesvárossáviált(ma a 2. |egnagyobblengyelviáros),valamint Varsó mezógazdaságigépgyártása látüael az oroszpiacot. Lengyelorságifelosztrisít követően 3 reszre szakad (l918.ig). A legkedvezőtlenebbhelyzetben a Poroszorsághoz q#atoltorszígrészben élök éltek(Poznani Nagyhercegség), hiszen bezírták az anyanyelvi iskoláka! a lengyH kulhrrális központoka! a miséketis betiltottráka vallrísi kÍilönbségkövetkeztében.A legkedvezőbb \Biií'"tueo a Habsbrrrg Birodalomban élók voltak' hiszen szabaá nyelvhasználatot qpÉdzÁrtÁkbe az iskolákat színhráaakat engedélyeztelq engedélyeztek' sem.Ipari moderniáció szempontiáMl a Habsburs (fejletlen mezőgazdaság nincs ipar' csupán közlekedésiés funkciókat tölt be), a porosz tertiletekena mezőgazÁaságnémetszintre emelkedett, s mint azt már az oroszországhoz csatolt teriilet a modenriáció központjává vált, a cári birodalom pi s ez által fejlMött. Az Orosz belÍili ba|ti államok a bolsevik haalomátvételkövetkeáében szabadultak fel. Tdllin) dtlin) a Hanza Észtország( Hanzakereskedelem kereskedelemegyíkközpontja vo|g va[IáSú'6ryá.li!*. valláSuk Lettorság (fiővrirosaRiga) Oroszország legfontosabbkikötöje vol! vallási szempontMl á protestenstöbbség jellemző. Litváni* frvárosa Vilnius, mely a Molotov-Ribbentrropppaktum eredményeként kerlilt az orsrág határain beltllre. Második legnépesebb városa Kaunas. vallásukat tekinwe loffiffi. Mirdhárom balti . Az államok a kétvilágháborúközött frggetlenek' azonbana II. állama hilffiói ffi világháboruutarra ió bekebelezteöket.

Mezőgaz'i|as{{i$ós i pari forrada lom Ma gyaro rszágon (dualizm us ko ra) Ismétléskent Héhá.,ypvsaínmal kezdeném: | -r 1850.É;ttösvrimhatáreltörlése

l - t867.kii:srezés f + |872.géhekeltörlése

l887.től di'i+ik* fejlödésfiryelhető meg. A hitelintézetek tökaíllomárrya s a benrháások éves volumenemegháTdhszorozódott, a gyáriparfejlódéseis 7%volt évente. Ennekkövetkeztében a nemzeti

jövedelem

a következökeppen alakult:

I 'tl

I i

,'l

r:

J t. *. 'i

Ú í I

í; li

Európai öss7evptés$n u Maryar Királyság maga mögé utasítottaa Balkánt' az orosz Birodalmat és Portrrgáliát,ter{ri$iEse e Ennek következtébenhaánk agnír.

ipariorsággá vfllt. Az ország kincstari, alacsony,így

i

megbatározójaa nagybirtok,ami inmár hitelképes(föképpen azegyhári, arisztokrata nagybirtok). (Azonban a 100 és 1000 hold köai kisüzemek EzÁrna p sz4kadéka kisilzemek ésa nagyÍizemekközt.) A további fejlödés következtébenmár a juthahak' ennek követkeáében qéresítik a cséplésl a ii i' jelálogkölcsönhöz alkalmaása" jellemzővé válik a rqitanemesÍtés-

l909.l9l3.ig a magyargabonqburgonyaés melyekmrárfej(1tfriedgazaasagieljárások Eredmérryekérrt Késöbb kialakulnak a máig jellemzö lcukoricaterméffl$samegegyeúka korabetiFrarrciaorságéva|. l,[' '1 ll

'

11

,o'

melyek viszonylag kis tertiletettniivelnek, adott termékreszakosodnak,s szakosodottparasztgazdaságok, piacratermelnek(farmerek). írDar:l Mint azt mar koníbban említettem a textilipar és a könnÉipar eléggéjelentéktelen. A gazdaság mozgatórugói a kereskedelgph.valamint a nehézipar, a biírryásza! vaskohiíszat, mely .az északi körzetre (Dióssyőr, óza, sagotar5án, Borsodnádasd; kapcsolódó körzet: Hatvan' Eger, SzerenbP), s a dél-erdélyi körzene (Zsil.völgy, Szörény, Hunyad, Resic4 kapcsolódó körzet: Temesvár, Be'ry kapuja Arad) jellemző. . !

I. vitrflg!áború (9. elöadás)

-

j

;

EuropalétrehoáMra''(l9'Ít'l8.). A háboru a némethegemóniájú kísérlet M.r'o niregr'am'u,,német nagyhatalmaksámáftb felvevö piacot gyarmattal rendelkező a gyarmatszrnésokan robbantki, hiszen a jeientetteka megszerzettter{iletek.Az ipari forradalomkövetkeaébenfelemelkedetttgÍtletekazonbannem jutni (pl.: Németorság'Japrín). tudtak mfujelentöS terÍlleteküez A némethaditervakövetkezö célokattűáe ki: .+ kelet-euópai gazdasági centnrm létrehozása(Franciaorság, Belgir.m, t{ollandia" Drá'miq alatt áll (legfóbb Mborus osztrák.Magyar Monarchia" Irngyelorság), mely *Pgt.JetrJ$ celkitűzés) + további t.ervek elfoglalni a Ballc.furt,Bulgríriát(csattósok), Szerbiát" Görtigországot" valarrrint tenni az osznrárrBirodalmat / szövetségesse (* u me$éú afrikai gyanrratokhoz$fumeruq Tanánia' Namíbia)továbbiakatcsdtolni uindáz vinamnaboruvalkivárrtak elémi.Tvatosak Angliával, Amerikával szemben,s nem tudtiík,hogy ' I hogyanviszonyuljanakazoroszokboz s az Antant a háÍorságotnem állítottákát badi terrr|etésre, készÍiltelq Í,rivellnarBinmrds'vil|ámtúboi{na bukott el, hiszen a belga:Tq.ryPényen helyt orságai ö. artÁL át A németektervePárizs bek€rítésénél fllt i{öt nyerve az orosz Birodalomna|qaki 2 hétenbeliil soromtt seregetállított fel,ld Mtba tr[madtaa németeket, akik így védekezésretényszernltek (két fronton harcoltak). funelt következtében Németorságnak ü eot"''t összes átlarrrrínakát kellett áttnia hadi gazdaságra hisren a hátorryieo.k ' a tömegbadseregek fenntart{sa miatt. Ezutrín * I: világMborr! a hátorságok teljesen kiilertiltek a társadalmitürőképessegversenyévé. csatájáváuát, u gazdaságiteljesítrrény.és ttirotepessegének s l92t.ig tartó döntés terttletvesztéssel, Eren Elöször az oroszok-lépnektiá saovetsegbőlfifrnü Ttet követte Bulgaria" atrol a g'"a^ag gyengeségét. polgárháboruvaljart" vaamint mutaqiao *'' a fiancia-amerikai csapatokna|qvégÍilegyszeríienfeladtáktéshazamentek.A katón& eleinte "lrcnatt"t harmadik kisálló az osffk.MagyaÍ Monarchia vol! vé$il a NémetCsásailrság is:tetette a fegyvert. nem szenvedtekdöntö katonaiveresége!pusztána hátorság gazÁaságanem vo|t elég Azonban a németek erős, hogy kitartson(ezazoka a II. ütágbáborunak). Az eisö vi6sháborút|ezÁr(t '.üúb következtébenmegszűntlétezni4 tradicionális monarchia: girodáom" Németcsászárság, valamint az oszmik-Magyar Monarchia. Criri orosz Biódalom, osanárr Ez instabil, képlékenyhelyzetet okozott Ketet.Közép.Európában, hiszen Finnorságfól Görögorságig kisátlarni zonaíouFre, ami ebrikailagteljesenheterogén. . hadi létezni, aÉrr-megsziint (oroszorságban varsoig íondontól néűg söpört .ogotti fdrezst eltűnt.A legrosszabbhelyzetbenNlémetorság ésa kommunizmusvolt), hiszen a valut'er< ,,$Sák''J'T.i*j lengyel területekvoltah a legiobb helyzetbenpedig Aneliq hiszen az angol fon1érték'e

a fra.n"i* (: fióképpena németek,^é,?. hatalmasvesáeséget_szenvedtek, vissá A tőkeexpoÍtóÍÖk kihilyerntt|,4 milliárd franciafontotsohasemláttákviszont" fr"q:i^Q-#.Tg']'uph* Srcvjetrrrrioua natorszagukhelyrefurtesakövetkeztébenetadósodtakaz USA felé: Anglia: 1027 milliárd fonttal'

.| i Franciaorság 56 milliard fonttal. A klasszihrs liberalizmusnakaz I. világbáboru végetvetett. l921-ben Anglia 33%.o5ledővámot vetett ki, így megsziintetvea szabad kikotóket. A pénzügyiinstabilitrísállandó központi beava.tkozast'igényelt, Ez a nemzetközi krízisspektrlációkkorszaka. igy i,ór'.'"6ben fejlödtitt a gaztaságvalaminfa kere-ikedetem. Á-nemzetközi kereskedeleá nove[edésejelentősen visszaeset! valamint a termelésis.\rysan nött. Ennek (,,helyben követkexében Franciaorság, Angliq NémetorszÁgga?Áaságastagnál @

jánás).Ezt'tetőn:1ázt!$2futől l933.ig tartó gazdasfuivilágválság(newyorki tozsdekrach). A texti|iparésaz élqlmiszeripar\V,yracsökkent' valaminta nehézipar is cs
Németors zág @. század e|eje)

19l9-ben Ntíforötorszíg korábbi iparának 39o/o-t,mezőgazdaság{ának40%.t produkálta valamint t. jóvátételiszénszíllínnányokat kellettküldenieFranciaorság(52Yo),Anglia (22y,),s olaszország sámríra Az |922.es gentiVr{ikonferenciárra németeketnem hívtiíkmeg, ennek követkeaében a németek(wéi'nari NémetKöztársajlá!) megkotottéka szovjetekkel (Szovjet oroszország) a rapa|lói égyezrrrényt, melyben Iefektetikaá, t}o$y'nern |épnekfel ktivetelesekkeleg5rnrríssal szemben.Válaszkénta'franciák megsálltík jrártmindkétfel sámrára" ezÁri afrancirákkivonultak. a Ruhr vidéket'ezonbanez teljesveszteséggel l933.ban Adotf Hitler törvényes úton kancellámí válik. Ezt követóen lassao felsámolják a parlamerrtaris i$inldszert, a weimari köztársasagot (mára már betöttötték ert a jogtr a törvényrendszertikben),így 1933 végereegypártrendszerűnáci Németorság alakult ki: 1933 júniusában megalakult a Gakéasási Tanács, mely nem állaÍni,de állarrilag támogatottszery' a nagytökések hoxak létre(Friedrich vÖü Siemens,lkrl Bosch). AzéÍttámogatta az állarn, mert a németnagytőkésektámogatása nélk.Íilnem ért;.iiolna semmit a demagógia. Felsaímolták a szakszerveteke! helyetttik emomqkfiy t tt } lÉEt. Preisgroupokat alapítottaka kiskereskedök, gyáripar, bankok' kereskedölq ffi energiaiparésa Éiiztosíiókszámríra.A náci párt kongresszusiínelfogadtakery néry évesterve! meli a II. vilaghábonr elökésziileténektekinthető.Céljaik: erős vegyipar, felszerelt seÍ€g' s nyeÍs.anyagellátrás saját teriiletröl (utóbblt 1nemsikerillt megvalósítani).Ez alapján 4 év alatt kellett létr'ehoznia seregeteltartó qinden németállampolgánrak biztos állás4 jövedelme volq valamint az ország hátorszígot. 1939".'Íe folyamatos s ,külpolitikai sikereket értel. Ez az alapja a németfrlenyérzetnek.Azonban egy diktatura nem rebnmqrani hosszabb ideig támogató tömegbázis nélkill, ezéÍtffi:frdfut*e a i@, a Volkwageir (,,anep autója'icéget, ami a nép elérhetöáron '"a-a* kínáltautót.

Marya

(l0. elóadás)

helyzeteaz I. világháború után

.rt

Az osztrák

Monarchia sorsamár l9l8 júniusábaneldőlt, hiszen az angololq valamint a fianciák pt nyeri a hábonrtfelosztják a monarchiát.Terveikben a felosztottterület sorsa.felől ts :hoiság a monarchiafeloszlatrásávalfelszabadult,sbozzÁcsatolták a Felvidéketis, így jött létre a -cseh.nenrzeti{llam:Csehsztováki{ A romrínokkalAlgyöig tartott a megegye7ts, a szerbekszinte d kezet kapiak.Ezen államok azérfIéptek be az Antant oldalán' hogy megszereáessék a fent emlÍtett végütaz osztrrik-MagyarMonarchia az olasz fiodtoninásodikkéntkapitulál utat 'a triálbrii béreizetz6dfut(angolengedvea teríilétitköveteléseknek. l@e@ a 4agrar korq francia kiilpolitikii' szelb.Íománetvágy,valamint a belső gális erő ercdmérrye),.így megaaiiutaz jelentős részea határokonkívul rekedt. elsö igazi magyaÍnemzetállam,bár a magyarnépesség l 918-' |9 nagyqltörténelne: jetentette, énnek következtében A háborus Ütreség az |867 óta uralkodó politikai elit vereségét

átmenetilegkikftsolódikanem?ÉéletéMl Ezt követi az@ mely eőW,ffi. egy nemzeti tilrtftlomrpalrendelkezö polgfui demolaatikusforradalom'ce|já-íz-ó'*ige ftEltiíÍgnsege (KárolyiMihály] mbbantki). A már korábQppemlítettbata|mivákuumbannem volt szímottevőpolitikai eró: Ellenzéki Párt.Krárolyi }!ihríly' R"d'k4li+ Páfi.Jászi oszkár, Szociáldemokrata mozgalom:MSZDP.orcsz. nyomrásra alakult

az őszkőzsásforradalomuüán.Károlyi nézete az volt' ffiifu.rezek,'fr.partok keriiltekbe a parlamentbe hogy az ő pártffioz máskéntfopak viszonyulniaz európai nagyhatalmak'hiszen ő a kezdetektőla

háborúellenes gqlitikát hangoztana azonban elkövet egy törterre|mi hibát' Magyar,ország tei.uleti integritrísfuaépÍtí kormárryá! ennek következtébennem tekintenekrájuk másképpeir.A csehelc'szerbek, románok fe|lépteJtaz ígérl.. teríi|etekért. A romránokés szerbek egyrrrísellen fordultak mikor a Bránát felosztrísírake{lt a sor, eúft a franciák közbeleptek' s felosáották a Brínátot,hogy a nemzetek csupán

hazánkel|enkor1céntrílják grőiket.A aanciák Szegedensálltak me&a vríroslakókszívesenfogadtákökeq hatasutrra hatasulra alaku{ttneg alaku[t az alapjaHorfuy Miklós vezetésevel Szegeden..1919. Mby tneg #9*t*4!.yalqpja mrírcius20-án n}újtottá.kát a franciríka melyet nem fogadtak el a magyarok. Megalakult a Tanácsköáársaság Kun Béla vezetésével(MSZP), mely ktilpolitikai illúziókon alapult, a proletfu '1 'l 11

13

Európaszerte(tanácsköztars*ágok.Euripája).l9l9 viügfonadalmon ésa kommunistahatalomátvételen uugí*'tu, 4-éna románok bevonultak Pesfue(ekkor a Horthy kormany Siófokra menekült).A franciák parancsaraauguszfusl6-:furkivonultak a román megsállók, s Horthy 6000-s seregévelbevonult a ennek iövrírosba *"gk""aoaött a l,rffiilm{clitrcsta iója 4 évignincs legitim kormány uugÍ{*F?"' l9l9. mrírci.'"J1.9".rtigzjte$k következtébennem hívtákmeg a magyarokata parizsi békekonferenciára. a (A a cseh-magyarhatrárt,miírcius 17{n pedie a román.magyarhatárt. mlgyar elit hifuÍzó képesseget: |9z0Magyar riálysegot íem lehet restaurilni, ueo.nitit.kellett volna az etnikailag homogeü;t9rü1eteket). uan-.Naagyuóooleon nemzetgyülési vrílasaásokat (nem titkos) tartottalq .9suulfTffi lont''. kormrányzonalímegalakítottrli u tú parlamente! s az immrír legitim koryránv lfu* 1 5tanoni A tianoni határok renieteg problémátvetettek fel: a központi mab'pr tömb hatrárait békeszerződést. elcsatolták: Csallóköa Dunaszerda}.rel|,Komrírom, Kassa Losonc, Fiilelq Beregqf,ísa .Nugry1"d' Nagyszatonta"Arad, Znú+ Szabadka mind a határokonkívülre kerilltek. A magyar .tgy.PTpaqzansa vonalat Benesik szlovák politikus l9l8-ban Budapesre érkezett' s etnikailag korrekt. deparkaciós a ríllapítottakmeg a u'eyaá"ol. következtében(Hodzsa.Bartha vonal), azonban ffi*:,i.isszatérve csehek a szloviík parlamentből,a demarkációs vonalat érvénytetedí1ettéb.'.1 plitikust azonnal|,ji vonalaklcalnem á11u1'ri;"tolt vonal ÉP"- életbe.Egyedul a horvát (Dráva a haüír),valamint az osz:trák' a voltak lrobténák. A szerbek es a románok l92l.ben vonultak ki a Baja-Pecs.Moha{s*lráromszögből' Székelyföld színrrraeyartömbjea román tengerbeveszgtt. ] Stabilizáció éseazdaságifeílődésl929-ig

.''.,:luff]

próbálták, ami varosiasodással és uüán a megmaradt teriileteket ffiffi$fu is moderniálták Kassa' Arad: mennyisegi lakosságnövekedéJ im !g,$tt (az elcsatoltter{ileteket többségű s ma.1009T.' naglrsegehdí'' :.FTy'T uÍbaniáció).olyan vai.''t' n;ryet akkoribanelcsatoltak, Révkomiárom, nern tatálunk(CsílszeÍ€da:80 000-s magyartöbbségű'talpra állhat -tg. cdullotol, A l2,5 léleksáma). Székelyftld(600000 fiö)' Kfupátaljaúg'"á"1 "oo-t"'ul"t"k"o nött a magyarsríg .Íuj*'"{,:.' .W |^^Á,'ai aq -;t-^-=l+ '. szoltak '|. a tap.uau.uqá.ol .fehetek;'klie' *F'Írü't ,|:# t

millió."ry*népességból2,5millióabatárokonkívillrek"{,'

H.öí"i':"{öx?.,í""

inflációt

ffi#'"ffiTffiil' ffi*i,*ényi

";Ji,g."d&

Léggel,melyetazonban

T:lö*! .^1

fÓruma tet'*'oÁa vol! melyetaz op{ggyűlés a Magyar\."'1"d Ba;k G.,ff.IBf meg q teremtik meg

.-|,l^a* naaV eq c,Ffi 4|líthnt ki. ki Alapjat Alaniat az anhobt szervállÍtbat redelk"*k.'. Fízetőeszközt "" :*k.:' 1 *:'tj01'11] kölTöní,öit. a

r;iiffi il.#í.ffi;i]Jl E;,á^; ;;4r i,ÁutbatottNépszt'v'Qtsgi ,

r il

a.

,L,l.':

t -t s|^ -

#illil"ilHööil.;i.éÉ;6frfii;ffit'Á.;'*"t"tj*lbsyvrasyaÍors'.íg*J":T;g ooág&ítut'.qrd' s |9.2.l.JanuaÍ a bevezettek kölcsonre.ÉffitEcBmbeÉben Y# ! e.lawlt voltffijisJ.l$5 nvarán fr-""áo'r.oz ""g*as"íat ücú" A korsziJ^o11,g'-!1."Juttt' érvéqybe

9lselfv9r bea fodntot) álh mógöttd ekkorvezették t24.db0 A Eianonig'"a*aí-ás'at.

A nr'l".ú;

-'."; .|| várrrte$letenb€ruháási önálló az nio-r"irodött' azonban j f':

lehetőségeknyíltak: betanított |g20-,2g közt háromszorosáranőtt" hiszen nem nagy tökeigény.íi,,olcsó, + A M*M is lebetdotgozni.Muntcit adotta nök sámára. A csehszlovákiai Zlinben széketőBarta cipogyár a v{mok megke5tilése Fejlődött a ffi*w -) -uorá'ötra alapítottaMartffin a Tisza cipőgyárat(|926). érdekében (habrára nyersanyagfonásnagy részekÍilÍt'ldre -+ A *#dpr"is fellendült az |920-asévókvégére .,, kerülQ. , .elekÍromos .ipar ,,termékei. köz. és magánvil'ígÍiái a l0 000 fbs , ajL + 'Az váltak. nagyvárosokbanríttalánossrí ll , avegyipaÍis. -+ Továbbáfejlödött [email protected] Az

nyomdaipr(8!v.y."PTu1!ry 9rszffban). vagystagnált'ua''v"ip*]oőhézipar, A többi iparágteéptilt vat. Ebben; korbanúault..g " 6u*itt.tone$ekf€ltárása @unrírrtrrliis trlrmereti.zette élelniszeripar ' ] elöállítrása az alumínirurr középhegyseg), I J'-!-^ |.^hasmálták]fel' 2oolo-tazipar, Azlg25 és,29közt b€áÍamló hitelek a%-tkorabbihitelek törlesztéséÍe es nxiPt
ois'ágban, ebbői:':&rindössze2 maradt (Pest, Debrecen).'AzonbanKunó szerint ózellemi ftilénytkell suearóznunk,s elrhbzkevés2 egyetem(naciona|istavolt). Ígya pozsonyijogutódjává a pécsi(l922:23.), a kolozsviírijogutddjavá a szegediegyetem(|92|-,22.) vált, valamint a selmecbárryaibányaegyetemet Sopffonba.A modemiáció követkeáében MagyarorszáE |928-,29 környékérekezdetttalpra áttelepítették l. , ál | n i . gazdasági világvrílságidején: Magyarorság a' a new yorki tőzsde, így Magyarorság ismét az összeomlás szélérekeriilt. tgag.t.o ti.qs*{**grlitt Korlátozodott á; knttu'.skedelem, protekcionizrnust vezettek be, ennek következtében a piacok beszűktiltelqa viilblatok elbocsításokateszközöltek, ennek követkeáében tiltorrrelósi vá|ság alakult ki, majd kgwk#*r*és Ífuz*lstí válsríg.Lz orszÁgagnír-iparijellegfl ennek következtébenaz agrárium foglalkoztattraailekosság meghatározotömegei! amnban a vrílságkövetkeztébena termékekáÍai zuhanni kezdtek. Az ag|sÍ otl$ 547o-osranyílik a '32.es mélypont idején. A frlöslegek nöttek' hiszen az arisztokrataknen ituatek termelésiiketfelftiggeszteni,ez sámukra léforma l931-ben lecsökkerrtik az várroka! aáonbanmégígysem lehet a temrékeketeladni. agní.r következtébenrobbant ki a Horthy korszak legnagyobb tömegtüntetése, l930-ban a gyáiak leépítése következtében a munkások az utcára kerültelq majd kartellek felfiiggesztése hiszen az ipari termelés alakultak.E?tÍt WtavaszÁna kartellek ellen elkésziilta;ffib*F..*!ltr.Fqktm. A válság követkeaében .: nemvolt inflácidtúszen atermelésnem nött hanemcsökÍ
e'ti'M.e$

""t'Ái"i'á 7|oÁ.n zubant

.lú.'10$&&al"#t. az |929+sidatot iqrz-b* a bruttóipartermelés

(A nök dotgoataka textiliparban,a férfiakaz utcárakerültelq ennek következtébe'ra az agrárium 90'-esévek iaí középkoru fehérférfiak.)A rerrdszerpolítikai stabilitása érdekében dolgozott. abban részé a lakosgág fontosabt, hiszerr volt a termelésárek 4agyobb taÍtása btt osszeomlik' s rántja magával a leáqruállalatokat is, ennek következtében5 arni a@ naposbaÍ'kzárrabtrendeltekel (nemfizettek ki egy betétetsem).Elrer'rdelték semmiféle lúlfóldÍ€ , áfiÍalást az tizleti szférátérintenre.Megtiltotta a Magyarorságpól töÍténö valrrta jövedelmet neml lehetett kivinni az országúl és más valutára váltani. l930.ban bevezettéka Boletta. Az állam segíti a gazdák'atezekt
mely egy aW nácí Németo'*áElis importál gabonát.1932 áprilisábanbevezették NémetorságésMaryarorság köx. Az exportórökésaz importörök -kikapc'solják 6gpy6pBss!&é''y váirtámozgást Termékelkelfizetrelq majd év végéna Nemzeti Bankok egyeztetnekés a kozryetién kieryenlÍtik az esetleges kül@bözeteket (1933 májusában a masrur fél szeruódéstbon|. l934-ben átállítáFátjelenti, a kiilkereskedelemgtésa Németonás uexBreti a Neuer Plan-! mely a grudasáeháboÍús nemzetközitedri*i forgalmat az ríllam irányítja és ellenőrzi. A behozatalt koilátoztáh összetételét devizáló Í€ndszti$É. A dinamikusan fejlódó német * ErirkóIt központilag rnu$neu."ttt. jól jöttek gazdasígnakaz élelmiszer-ésnyersanyagszáIlítók exportál -r Jugos?|ávia:gabonát színesfémet -+ Romiinib:krrkoricátésolajat, -+ MagyárorszÁg:bílzát'zsírt,bauxitot,bort, zöldséget'htist -r Bulgríriá:gabonaésdohanytexportrílt. A németekméEw exportőrök év végi adósságait sem kértékel, hanem szétosztottákközöttiik, így |evezettéka vril$rigot,de az exportöröket _köztitk Magyarországot- is a náci Németorsághoz kötötték. l936lban naxt&'-Étsosx't'rt lcülkereskedelrnípar|nereNémaorgág. Magyarország tisztában volt aza|' hiszen revíziós törekvéseitakarta hogy Németon$e készül a második világbáborrir4 azonbantrímogatta" tudta levezetni.A györi program is a felkésziilést Az ipari válságot a háborusfelkészü|éssel érvtnyesíteni. pengös programot Dadnyi Kálmán a háttér ország szolgálja. l938.báin vezntte be ezt az l milliárd A programpontjaia következők voltak: fejlesztéseérdekében. a

{ 'i :

lt lli I

l;l

fejlesaéseftonzervipar, éle + a nehézipariéskönnyiiipa'i háttérprogram (1'5 milliárd pengőállt rendelkezésre -+ vagypnadó,köwénykibocsátris a _r a benrházásokó0%.t a badseregre,4ovo-t a háttérfejlesaésére kell fordítani a inflációt gerjesá (elötte l$ 5 pengőt,utánal$ l0 pengőtért),'enne${haszonélvezői: A köwénykibocsárrás

Weiss-Manfréd győri vagongyár(Rába1,canz-Marag1t
vasgyar.

1i"

Magyarorczág a II. vilrflgháboríridején

I

li;l

it

(12.elóadás)

járt, l939-ben volt a Horttry rendszer csúcs4 a váluágMl való kilábatás a felemelkedéd!élményével titkos vrílasztrísokat tartottdrlél(eddig Ennek következtében nem), sa melyetNémetorsziggalamnosítottak. n},Brta választiásokorr'ellenzékeaNyitas part ekkor volt a'mélffihton. A kezdeti lelkesedéshamar lelohadt, mikor l940-ben bevezettéka jegyrendszeft",s a folyamatos volt hazínkban. Kezdeti sikerek: Jugoszláv}atfeldarabolása a toborzís követkeaében ffiv i ' $',;il Délvidékvisszacsatolrása 2á-át is ríllatnilag Majd elkezdtéka terrrélq}fi}bcot l942.ben a parhuttermelés katonaicélokrafordítottrák. Yi(porcsek Ferenc) Bevezetik Jurcsek.féle is. a a beszolgáltatas megielenik szahílyozni, késöbb beszolgáltatási rendszer! mely alapján minden aranykorona(fÓld minő$gének mef'*e) utárr 50 kg ./5+ gabonábs "/'-t szabadon kellptt beszolgáltaüria a termelőnek '/s.t zsírban, kenyérgabonaértékét viílasztottteÍmékböl(a kívántmennyiségetsohasemsikeriilt behajtani).A Jurcsek.rendess következtében szem$ekerultamagántökésekérdekeivel.Megszünt a szabadpiaci forg{Pb a jegyrendszer a baditermelés sos€m követkeáében, vahn|int a Clearing.rendszerenkeresztüla németeknekszállítottjavala{el|enértékét egyenlítette ki a Néqet Nemzeti B"qk. meggzűrrika sikertelenkiugrási kísérlsttel, 1944-benbaáÍ'k szuve'renitása

utánaoÍoszmegszállás).A magyarelit másodszorissrgrTllt (NyrlasPárt hatalomrakerÜlése, nem'eti politíkai hd.."); hiszen a szovjet &*;Fadsereg

ffi+u a semmiert). M.gy'ffi"esu t"i"p eldózatok

(totrális

ellenségesharcoló }t$ulatként. tekint

hiszena bgsótfieuuidöszakhazánktpa{Ínárq

vált Az orsiág |947.igfebruáÍ lO-{g!.apárizsi békéig necsert folytatottbarbjelentös.mellék{mdszínterévé jogfolytonos. (A béke következtében ismét elismei{k.) |947.ig a nem ftlggetlen és nem SZEB(=Szovetseges Ellenórzö Bimttság) kormáriyozza az orságol 1955-ben afi osztrák beke következtétrena szovjet csapatoknakki kellett volna vonu|niuk az orszőqből, azonbryrlinivel az orsrÁg belépetta Varsoi Szövetségbemaradtak. 1961 végérea magyar tíllam egy szovjqt,,típusúpolitikai:! lamnunizmus gazaasegi-te.saoapnirendszer. Azonban ekkor az országban nincs kommuniz-.rnrrs| meg rép4p'ibenielenik iogah; az újkaritwpitalimustfelvóttó formáció, melya kapitalizmuslegfbjletteibb eúszor.uegizűntlc a-nag .tntaidon az osztályok a kizsálanűryolós, ezzel megsnhtik|],$llam szerepe.A termelés a sztlkségletekctkielégíti, mindenki részesülhet a javakból. (,, társadalomban, Isten nélWi].,')S ezen valtozást a proletórfonadalom előzí

proletárforradalomvíziójrívalátitatott orosz elit, totális egypárt.endszerúdiktatrrinát

,,lÉraLtuka a a majd a sztícializrnüst' volna felépíteni szocializmus alapjait!., erre kellett Az ikus). kommunimusg Az orságban csak centraliált ríllamszocializmusvolt (kozpontosíto államo-sjtásfolyamatakövetkeztében: f; l946-ban abankokat,szénbrányríkat 2.. l948.bana 100fö felettiÍizemeket, 3. l949-ben a 10 ffinéltöbbet foglalkoztató Íizemeket, ipar! kereskedelmet'pénzfigy'szférát,közlekedést' 4, |949 végéreaz is állawítottak. 5. 'majd 1956utan amez-őgazÁasáryot ., trrlajdonba újra.rflllauri l958.ban szét' osáottrák csakfficná lényegében ffildeket az állami l945-bn hasmálatba belépök a következtében frtdje Fszos kerütta |3o/o.llk.A termelószövetkezetekbeva|ó belépés .i.i uüán). (kásőbb a rendszerváltás visszaosáották maradt tulajdonukban a kenilL azonban mel1p,$,a kapitalizrnust alkották, orságok A szovjet tömböt i
Eá bimnyítjaaz kommrurianrrshoz.

l;.r J i ' l[, tiÍ l;r ::i 'i;i '. d!

(rlesl -ig)

I. tljjríryíÚes Jiínossy.fel

szerint az űyáépítés nem akkor fejeződik be, mikor a fogyasztás eléri a hanemakkor, ha a fogyasztasan. a szintetériel, arglt akkor értvolna el, ha nem ha nincs visszaesés.

hát,onr

lett volna

Jánossy-fé|e trende|mélet

Az úijáépftés ezena szintennem. á||hatmeg arraa szintreke||jutni, amire a fogyasztása háborúné|kü| jutott volna HáborúHáború Háború előtt ideje után alatt

r1 .i

,

_

Fogyasztásszintje

,1,i;' . i.J ,l

A újjáépítés (ríriiáépÍtés: fejlesáés,újberrrhráás;helyrcálítás: a régi r&Íbjelent egyet a helyreállítríssal! helyrerílítása) Nffiat.Európában a ffi6Huffi#.y segÍtségével az riiiá'epítés lendiiletet k"potg azonban Kelet.Europábai$á"szovjeteka megsállt terilletektól legalább annyi Énzt vonnak ki jóvá{ételkéntmint a [ . Í ^ * L^r| . i^: r. r] {l/- .' *:L^ |- - ^ A||! +A^ .^ /' ^.. \ t.: l - - L ' iL ^ - ' -....2 !a^!L!-^ -.-.r . Marshall-segél11;{íly helyraállításrasem még marad,-^-L^_ nemhogy (1945-'48.). '4o újiáépítésre Á hidegháború i d e j én Wö ^ á z US Aé s a S zo v jenrniókész.ilahar r r adikvilághábor ur a(csúcsaaz|9 6 2 .e s a Szovjetunió összeomlott. 2. 1952.|979.ádentalizált állami makro felhalmozison nyugvó, erőltetettgazdaságinövekedésciklusa 3. l 980-tól cen$álizí|t ríllamszocializnusvrálsíga t Í|o ^. . x -t l. iiti- ':- '<-,.& h .!: Áq ' ^_ ^1 -l ^-L!L^-' -L^L-.^!7 |. ' ^ - :- ! - ' ^|t- x.'^ +|- ^- ^ e ^ 4. l980.as érie,livégén elkövetkezett a LJs1.'h?!'?4ilss idöszaka. AA t.: hidegMbonrban verpséget totális s1envedeJtFÉotetunió már n9m. .vol! képes a szovjet tömb összetartrísíra"így Magyarorság visszatérhetp.tt a qyugat-euÍópaifejlődési úha. Előszö,r leépítették az államosított szervezeteket, qffivatizíció megindult időszaka: ' i.f,'. + l98sj.93. átalakulás(:transzformációs)válsíg (az l993.as terrrrelésiszintje 8|Yo-a a '89t

or

I

r indult meg a Jrínossy.féle trendelméletszerinti úiiráépítés éri el a GDP a '89-es szintet. Ekkorra haánk már pngg&&#*arm. .@lő drymn fllam. Kiilker€skede|nünk 70o/va az' Errrópai Unióval (masszívgazdaságiftiggés,egyelóre mégelőnyök nélkÍll).l999.ben beleptink a A felhalmoffi++ nít" a kétvilágbáboru közt &-9o/olév volt. 1952-1980kd"ztmár nem volt alacsonyabb |ü'A csucspont l970.ben volt 27Wév. Haánk a fejlett tőkésorságok makrogazdaságát mint pnóbálta utl$$mi' s ezét mesterségesen magasÍultartották a felhalmo?^i Íátát.A mesterségesen magasantarlottfelhalmozási rátánakkétfö forrásavan:

r.

bk:

-+ p.folyó.fogyasxrás alacsonyszintentartása(pl.: jegpendszerrel; 195ó:ban ezokból robbant l1ia forradalom,tehátez nemjarható úD + a''tókeakkumulációcsökkentéseamezőgazdaság,s infrastrukturaszektoraban

2. m

:

;

-+,fifelekr + rgi'{ködő töke be.íramlrása Ezekből az ot'cl6kbol kettő haszrrálható:a beruházísokcsökkentésea mezőgazdaságésaz infiastrrrknira szektonában,valqqint a hitelfelvétel.A beruházÁsokcsökkentéséta következö hárryadosszemléltöti: az

.!1,, I ;41.,r

r li{' 'tl r ' J iL

L7

az állami tőkébol+ az ágaz.atkorszakeleji ágúat.ielenlegi százalékosrészesedése

'-daÉikos 0,3, |,2;infrastruktura

Észesedése

hzonbana belső

2,5;mezőgazdasáE ipar,építöipar * aru".i iotemr. Ez a|apjérri

a finarrszí.,uzni fomísokkimeritltek ipar,építőiparl,l; mezögazÁasáEl,08; infrastruktwa0,92;nem hogy hiteleket, l iíllarn az |972 és,79kön. felhalmozísi ráta magasantaruisít"csak a hitelfelvétel|e|. . Az éves a hitelállomány megp l979.re .áro így szintjét' níta biáosítsa a felhalmoaási 45%-ra ráta!) kamattörlesztésés tóketörlesztés valamint az exportbevételhrányadbsa(3dós növekedett' arri brutálisan magasérték.Az orszi&elvesai a hitelképessegET980s-áhlQDP megto.rpant' stagnalt. l982-ben az állam a gazdasági csöd feléhaladt' a Nerrrzeti Valutaalap .h'H$F* }raz.ínknaka l984.'85.ben próbríltaka beruhazásokatnövelni, hiszen ha r{iflpsGDP akkor a fenrrmaradasérdekében. fennálló rendszer nem legitim, hiszen nem tudja biztosítani a fejlődést' a lakossg ellátását. Ezért következettbe 1989-bena rendszerviáltás. .iii. . l' 1

j

i..

adhtsor(a tanárúráltal korábbankiadottanyagokalapjánaz összeffiiős"feladatolchoz): Néfuinyfontosabb (6 legnagyobb adőzÍ'nirrti'rnáo*r*augy*orságo1: ' li adóbevétel4 l812.évilcincsüíri ' forint 1000-ó0konvenciós < l. Pest .,.'i 1 50 oo0 : )\ z. D"br"""n 26 000 11. Szeged

t;. B"d;:-

2ó000

I e. Győr

14000

) S. Pozsony

Az1ffirejutónemzetijtivedetem@
; ;]

20000

79a örökös tartományok 450 észak.olasztartományok 435 Magyrlfinályság 300 Dalhásia ésGalícia 260 qsohtertilbtek 250 Bukov,ina

iitl{

i'# l

i:[H hl'; i Uil J.i# . '''3 ";" ,i ; ':

vizsga feladatsor: néh.íny A vizsga felépítese, ráll:. tesáje[egű kerdések (felsorolás, {isszekii,töp, kalcukktojas, lészból A üzsga 2 fő nagyon fogalommagyaráza! sorrendiseg),valamint 2 esvé. A két rész 40-40 pont" szóval ap,esszék 5-71 Pohtfontosak.A jegyek'a következóképpenalaku|nak:2.4l pon! 3-51pont,4-61Pont, l. MagyarNemzetiBank: {! r Mely fórrrmonalapították? o Mikor? l r Milyenmon@liunrmatrendelkezik?Ezmittakar? ^-ii.,i'^ -, \ (államosítás' fö[ilfeform...stb.) utrín! világháború a tr. tevékenységeit it1* o 2. furtsa idóÍ€ildbe 3 . Mit takara Jánossy-féletrcndelmélet? 4. A moderniáció töÍténetifogahna 5 . 5 protorégiófélsorolása 6. e*ao i't.ota lényege,képviselői(mi nemv*tiik' de lásd később) magasaÍltartottfelhalmozásinátalciits&betső foÍrásai 7. A mesterségesen II. világháboruidején'Protoinduszti a|izásiő Magylarorsaá.$ón(+fogalma) 8 . esszék:Magy+ÍoÍs?Ága . .r ! t késöbb) lásd jellemztíi (ezt vetttik' sem i ;i i l. A New Economic History 2. Melyik város nem iilik a órba' miért?:Diósgyör, SalgótarjráruTza" xazincu*"Yir idején? 3. uire forditottákafelvett hiteleketagazdasáLgvilágvál*íg íül 4. 5 protorógió felsoroliása t! ': . 5. Miaboletta-ronndszer? , l 6. Mi agyőri programt(évszárr1mittakar?,mennyipénzállt rendelkezesre?.'.ótb.) li í. e *.iL*e!.sJn .ugL* brtott felhalmozásirátakÍitsó.belsö folrásai db)! orságait{a gazÁer9éLgr centr '] : követő Hollandiát 8. Sorold felazAnguáús T Magyarorszálbn gazda$ági világválság g. esszék:t"tagyaro}ág a dualizmuskorában'e d

i, 'ii

'j

't .,

'i.

l. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. g.

(lényege,2 képviselő,évsám,hol) Mi a karnBr,á|izmus? fogalma történeti A modeq$4"áció körzetet Magyarorságon a dualiznnusidején! Sorolj fe|.{.hehézipari MagyarNetnzetiBank Mi a Cle*iíg rendszer? 5 protore$iifelsorolísa Mi a Jurcsekrendszer?(lényege,évszr{m) Adószolgáltatási ráta fogalma Esszék.{,r'gliafejlődésea protinduszüa|izáciőidejérr'A gazdas{givilágválságMagyarorszÁgon ti'

Bar mi nem vettili de kiegeszítésként: mindent vizsgiálnia kell. A A történészne'& F ftildrajzi környezet vríütozMtól a tránadalomviíltozísr{'ig nincs egy kiemelkedő, az összes többit meghatározó szféra' ez a történetifelfogás törtéfi.ptÉb€ n trírsadalom Marrc felfogásával, aki szerint a trársadalomk{ilönböző súétáitvalamilyen antideterminista-.(Ellentétben e.'*sffis meg.) Az Annales iskola szerint Mte{" módon a €sí6 . A gazdaságértelrneztretetlen a vele párhuamos piac' jogi t [' fugÉs

éleünód,szokásokésa kiilönféle mentatitasot inie'm'enyehjob&énet, gaáaseg1rclitika'kultttrtorténet, folyamatoknemhatározzákmegönmagrrkbanaz összes többit. vizsgálatanélkiill,Á'gazdasrígi évek Í Az 1950-es,,t' $i is'ksl{ie Új igénykéntjelent meg, hogy a B változó közgazdaságtant egyesítsélr' ebböl az egyesítésbőljtitt létrea gazdaságtörténetet ésaz állandóan (ami sokkal inkább Economic, mint History). New Economic ÍÍyptory jellemző!: Leffibb . NaBY mértókbentrímaszkodika kiilönbiizo @d*gi rcudszerclméletekr.e. ffi' . Vizsgálati r$ódszertanábanaz Ím&twrek meghatározóak.

o Előszeretettgiatut retffire.

r A történeti!éd hirányoskorszakokat igyekszik kiJöheni. Legfőbb lrcpvise|őii. , ffi#ffs;'(l95s): A Mborúelőtti délrabszolgatartógazdasága *ffi'u'ffiL"t"'to iiltetvényeketgazdasígi szempontbdl Következtetéskéntazt vonták "iogurtar.. jelenti. Szerintiik a rabszolgákkal le, hory a,rilpszolgatartódélnemcsak egy letünt vilrígptesztízsét mutatók' a tőkeme$émlés szempontjáMl jobbak s műveltetett'déliultewényeka ternrelékenységi voltak. tehátgazdasrígiszempontbólhatékonyabbak voltak miirt"azészakiparasztgazdaságok,

.

frffi*#l#*,*sepn murrkíjais ezen az öwényenhalad tovább.Öt is arra követkeáettek' hogy a

voltak és termelékanységük magdsabb,mint északnak tlltewényekéletképesebbek (Vogel Nobeldíjat kapott) s címűműviik foglalja ezt össze.

(Iime on

tanács: ha teheted já'j b" az előadasokrq mert egyrészt a szá|zz an}a$onrkívül Végül ha kevesen vannak benn {anrírtn elöszerstettel szemléletformálástis, mrásrészt, hallhatsz i az biztosan fog kiadni egy adatsorOkattartalmazó lapot' utolsó elöadások egyik€n íratkatalógust umi dolgozatban.Énszernélyszerint nem olvastam a kötelező olvasmárryokat ami benne lesz (Gyimesi srándó.r{Ufunk Európába (16. szÁzadtó| kezdődő rész), Gunst Péter: Magyarorság mert volt segédanyagomfelsőbb gazdaságtörténetá,[W. szÁzadban,Balrízs-Serffiző:Gazdaságtorténet), jegyzet ha tényleg meglanulod ezeket' vatamint is hasznríltam. Szerintem, írásánál évesektől,amit.eipn néhabejársa sirr|{l\sikerü|ni fog. t't ?tl.

JT,'

t;,: M', li; E,

a tárgyfraz! So{nÉgft

ir -.E

, r. r i rl

!

lt|,, l,!

,.i'l,r

, il.i tl

ilb H 'lh

I

fiF't 'i

llr!,

'V t

l!

Itri;'

19