G azdaságtörténetjegyzet (Dr. Serfiiző Zo|tÍnelőadásai alapjan)
Kommerciális forrada|om : (l. e|tiadás)
a
'A kereskedelem fogalma : A
12. szinad):
ítja, hogt a megtermek jnak eljussanak a fognsztóhoz,
illetve a termelő eladhassa eladasra termelt
volt, kiegészítótevékenység. Csak következóen fóképp tutusoikkeket (kis tömegÍr' árultalq vásíroltak- amit nem fudtak elöállítani. elit @4{o1t a kereskedőktől (kináLlyiudvar, vallasi vezetők). érékesáru). Szinte kizírólagosan az a
1Ázsia:setyem'it,Veleirce:Levanteik.,
Továbbifö jellemz(;' n"g' aii*á.@zajlott
elit errrópai etlt épült, csupán az eurÖpal Hanza úfuonal,Lyon). Tehát elmondható, hory nem tömegfogyasztasra épÍilt' cserélték kézművesek igényeitkívántakiplégíteni.Kezdeüegesenmegielenta városok piactereinis, ahol a áruikat,a fatusiakáltal megtermeltjavakra (pl.: edényttojásrq husra). n;p.a végdre,t6. súd et-€jéFea távolsígi kereskedel..@t7Már Azonban a lÍ''gdd luxuscikkek voltak a megbataázóatg hanem az egyes régiók közt cserélödteka tomsgf.o'gyds4si citkel Ekkoralakutkia@ azonban a 15. század végérea keszletek azffivolq, Az elfogadott fizetőeszköz természetesen Nyugat felé nem volt lehetöség kezdenek kimerütni. Ez az oka Frrrópa ei
. ,1
|
t
,-* * t * L* ; -,-4 = t 4 t L
: L\
t r ,t
-q l,L
l--lAt -: a !-.( ---^ l-^a
háromszöget'kb. 300 az ruóllq_ru|^a_I engüa-atfta.Rmerlta uu\ v&l @ lvrJwJlt9ltv E;BJ kercskedöcqalád.r"'jeiiffiTzt l\C;lE;i'l\C;ll\,l,.'q'r4rr Ha lru "gy az idöben Magyarorsúgon nem volt ityen lehetőség,hiszen nerl! volt évrebiztosítottaa jövójét. IJullutiul
lila(Iua$'.
@bben fejlett hajózás, a Duna sem hajózttatómég.)
€*
* Éie€irffim h€rdse:
A 16. ;zázadban jelentős batalmi ellerrállás bontakozik ki a kor nagrhatalmai közt. A spanyol Habsburgok (v. Károly, tr. Ftllöp csásárok; támogató: Antwerpn) szemben álltak I. Ferenc francia kirrílyságíval (támogató. Lyon). Ennek következtében minden szempontból Fmertitte\. Fllt a két klaqszikuseurópai középkori monarchianel1.Erdotta |7. századragazdasá$centrummává|ni. HelyettÍik dffioTu}rog8.:áil
I
elíizött zsi.5xat Ns$üöN$$ Hajóási, kereskedelmi,pénzügyiközpont. A spanyolHabsburgokáltal befogadóvárostfellendítiez a kereskedőkböl álló réteg. lakossígamegtraladjaa l00 000 fót. IfoüN Az első európai vi{rosRóma lehanyatlásaót4 melynek uígul). természetesen cenüum,amely mégelégapró (későbbiekben r"naitia_amt agazdasétgi szó a többi európai nagyhatalomról: Néhrány a német Nemetorság: A 30 eu". n7uo* korszaka (t.ál8.J48]} ami a németekszímrárakatasztrófa i,* *' A lettek. erdők a sárrtókbol el, n".""t. oaa. Falvak, városok tűntek etnikaiterületenu rur.".'ag "i, terü|etek fia |e, azonban a korábban meghatározodél- és nyugat.német r'au"-'. xgfiHlgxk lehanyatlottak lehanyatlottaka Itátia:A kommerciális forradalomkövetkettéWtla üívolsagikereskedelemközpontjai |7. súzadközepere (Velence, Genova). válni. Ennekkövetkeztéün ezsn korábbi nagyhatatmaknem tudtakgazdasígicentÍuÍnmá
Kárpát.medence :
(2. elögdás)
btrnoknakneveáe a beözönlő nepáradatot(Attila). a,,senki földje''. Az európai értelmiség A 9. századig -globuliált otv"pp.i hltúra része,mely a Kárpátoktól.Kínág elterülő sztyeppekenélt' E,en-nép .gy jellemzői:
Biánc), hiszen gyalran A hun felderítók isnerték a komyei8 orságokat (Frank Birodalom, Kárpát-medeaceritkán lakott terület s ott ,,fei6,elték',óket konfliktushelyzetben.Vaam'"jj@ hamarasszimilálódtak(:beolvadtak)' s a tu6jtr életnódjuka.f.l'""i. Áz ott élö népek(@) !"i'ti\ai keveódéskövetkeaébenaz rízsiaimarkereFEfffitek. htltú;'kli*e Én a |3. százúrabecsatlakozottg [db;l@y Ez a népcsoportglnilffiE jellegét Gé7&1ü)0. $zent lry.q '* iomád ffpség ry"l"gt megöriane, ázsiai (955.arnbrrrgi "*eő#; a Rómg kozpontríl-nyugati tcuttrirrornozvérrel200.300 év alatt'). A l{i" nyelvű elvesz.tvecsatlakozott kulturkör visszaszorul kultfukör elterjedegészNyugat:dKözéPEuÍopában, a k9le! $nszláv keresztény a
Mryy*s'dyság) tJretnyer(tr1sr.t rioy.s' keleüe.(A latinÉeresztenyseg -tvtaceaonia' egészen 9T| !fi{lyság, oroszoiszág, Montenegó, dűgáÍia (sábia' biánci ortodox vallássat sze,mben érufuesíteru .(IÉ54. Románia).Iu. Béla.biáili ."a'tu'e'q *..".P-'{|Ju "*sl Fehéroroszorság, "vÍbM*a # a *Íry-nffi""ffi Nnlgat- és Kelet.Etrrópát ffi .s Magyaro1szágon) életrr& A nomád AlMnia) He'cego.vina' Bosznia $an.{aftteryesztés, eryházszaka4ás). t-"í."il"aa': Királyság a 13. századbanNyugatrablás,kalandoás), radikális változás a letetepeóeüélefue. A Maryar puÉíáhoztartozilqhiszenösszeköti öket azazonosLulfurkör .JirÍ^^.'^.Iz; Szent Istvárrtól Ndátyáskonflig a^ Magyar Kirilysag valamint az összetartoást erősítéseérdekében életkezdését G9sne9et).Nagy Lajos ideje alatt az orszátg elösegítia killönb{iző népcsoportokletelepedéset, Politik4i befoiyáss van ltáliábau (itáliai hadjáratok)' regionális kpztph.talomnnnemerkeaika.té'rségben. j"];"ij::
,ö.*'i::|u*: travasatrora mo1ov1i. o .*aootáianarapitaset' befolyásolja a st{uYit a 14. szÁzad gu"ou'agtr Eú,T'Y}jiT* ffiöd ü;}J'á*IÉ-rG'gJ. e' r"r"t-B"rop" Ekkoribankitihö
.-volt.az.|o{g |i. ;,Á^;Á iwá o'a ó.gy [.qios,Zsigmond'Mátyes) rirtereibenhalásztak' Alffild Az " éhin*s. n1n'volt ooxggí-euenrefuen ;;-ü.^ü'ás "[ét"tt-ág;*i kitünó földek álltaka földművelésrendelkezesére. uJ*'iot uuoá"imr., forradalomelőtt is ielenlős volt' hiszeneazdasJáÍ.|y+ksal Mapyarorság,o,"p" már a kommercirílis tókésekfelismerveezt lecsaptaka teriiletre.Megalakula rc'ül.té"'A délnémet tJt'Jt;iiffi Thurzók klzno'nt lfualrkó; érdekszfera: központ: Dél.Németorság, íűg"'.rnu.'offiuggerek: -kommerciális forradalomkövetkeztébeiaréz A Kapomak,Körmöcbanya"Besztercebánya). Selmecb.írry* (réz:20000 t/év;ararry:2 000t/év).A ÍöldÍajziexpedíciókkövetkeztében v.á1ikmint az ararry fontosabbá s
lLvelew.t
|J.
e4
ffiffil,-i;ffidT.a.Já*ffi
hiszensokkal szÁmár4 biányászat üom* klkefut.jelent a magyaÍ
fize1és1'sztníjkok olcsóbb (kÍilszínir.jtó'). Ennek kovetki#ben a brányaszoksokszor neln kapnak ki a Felvidéken.ffI^3.1ry robbannak A 16. a A Magyar Királyság hiszen ugyanannyl s?Á?AdÍaasziirkemarhi export l00 00ó.s nagyságságpndű.A fajta abszolrlt kurrens, ttibb hus nyerhetö. e rávev7 piaca föleg á delnemet teriletek és az észak.itríliai munkával 4lo/o.|
^
Rráhd.ísuta |6. szÁzadbanipari o|ló van, tehát a mezógazdasági termékekfua gyorsabban növekedett az EnÍiekaídka az ora a,PanutáKtuqipar..9ltedipdeser a,manufakúqipar..9ltedpdes9r mely ipa3i tennékekhez ipa3t képest.bnneK tennékekhez képest. mely olcsó,áruta(lított olcsó$nrtdlított elő hatalmas hatatmas
(sÍagrrrál}' Valaminta.pestis jránr{nyokutan.növekedó népesseg mennyiségben i{élelme}gényel.Ezekke| a bevételekkelaKrirpát-medencegazdagodnqde ebbenaz időben érkezikhaánkbaE-íírök.
A török Magf''qrországon
(3.elöadás)
j
Az oszmán birodalom egy 2000 0o0 km2.rel rendelkezó,3 kontinensenámyuló.. melynok expanziój3(==1erjeszkedése) zajlik a 16. sz;{zadbanhazínk területén. ffifuBn Birodalom és vi.osznák Önokos1a1gmányokmegszerzése.A kétnagyhatalomMagyarorság teriileten csap össze, ennelc[övetkeáéhin az orsaág hásdil Íésreszakadt Magyar KiráIyxig ("z,,eredeti- 40o/ea), Erdélyi Fejedeldrnség(török vazallus) ésa Török Hodoltság. TeMt a mohr{csicsatavesztésutfur(1526) haánk l50 évremegmeÍevdettfronwonallá vr[lik.Nem voltak adottaka köriilmények a normális élethea a katoruíkportyáztalq sarcoltáka lakosságot,a folyamatosharcokrengetegáldozatotköveteltek. A mezőgazdasígotaz Az eddig folytatottagrárkonjunktúra nem segítetteelő a nerr maradt pénz fejlesztésre, valamint a háborus helyzet miatt nem áramlott be nyugati töke se,lrraz oszÁgba A hadi konjurrktúníba belépő földműveselc" tözsérck helyzete sem volt sokkal jobb, hiszen a befolyó jövedelmek nagy i.észét felélik a ft'ld védelmezéseérdekében'mely sámulaa a létet jelenti (zsoldosok" végvárrendszer fenntartrása). A sötét l7. század tovább nehezítia gazdasághelyzetet hiszen az észak-itáliaiésdélnémetterületek (Németalföld) megrekednek a fejlődésber1 elveszti felvevó piacának jelentős Íészét& magyar mezőgazdasfu, w export visszaesik. Csak a nagybirtokosoktrrdnak 10-15%hasznot Í€alizálni a vámok kijátsásával (Szepbenyi, Batthárryi család felemelkedése).tsszegzéskénta ts"*tádbm * n{arym grcffig:'.@E4*f6ö*ke4 tétbizory'tafusg van' a flád végérea HabsbrrrgBirodalom segíEégével l(iráyság tqületét visszaállÍtiák'de rrerrrftgg€tl€q edÉ'robban ki a Ráltó.czi ldffi'-@*htagm (t71l.l714), szafu amit Valarrint demográfiaiproblémákis felmerülneka fimc "mstis}s;e'le. l8. saízadban. . Az oszur{kokáltal vezetett17l5-iis népesség összeírás szerint Magyarorság lakossága4 millió fr; ez a szím megegyezik' a Mohácsi csata idejébenrnértnépesség$el, tehát 200 év népszaporulataráment a háborúraez nagyqn sulyos vesáeség.A népesség összetételeMátyás idejébenviszonylag homogén:75% beszélmagyaruh magát magyarrtak.A ló. szÁzadraéza szárrr45oÁ.n csölrkent a Délvidékmagyar Szerémség' Dél-Alföld). A Az elhagyatott újranépesíti ezeket a tertileteket: sászok), a Felüdékre menekültkoníbbilakosok is visszatelepriltek a szerbek (rácok) önkényesen betelgpiiltek a Délvidék déli részére,a románok Erdély déli ÉszéÍe,hiszerr v&elmi feladaÍokért rerrdelkeztelcEzerr tényezök' valamint a természetes cseiétJeadómentességgel n{pszaporulat követkeáében a népesség 5 millió ffire emelkedetta |8. szlzad közepére (ovábbra is 45o/oa magyarok vonal fötött többségbenmagraÍotgalatta azonbanBácska' Bánát teJjesen anánya/Szabárd\a-Srsged.7srtta kevert,egyik enri(um qemvolt ttibbségben/' s ez l9l8.ig neÍnis változik sámottevően). @él.Dunrántulon visszarílla magyar többség,dejelentős bajor, sász falvak vannak.) A kihalt várcsok köré visszatelepüló takosságelőször csak nyári sállásokat épÍtett' majd fokozatosan letelepedtek taqrarenszereket létrehozv4 melyek néhol a mai napig megfigyelhetök. A tanyák az közigazgaüási szerveke| s eáltal ,,anyaváros,, igl7gatása alá tartoztzk, kihelyeÍek különbözö tanyaközpontok jöttek létre.Későbba tanyák besiiriisCdteks falvak"majd városokjöttek létre.(pl.: Szeged alsóközpontja: Mlrahalom; felső központja: Balástya volt)
ií Protoindusztryialiáció ,lr
Fogalom: a protoindusztrializició(:1.,o, iparostas) az ipari forradalmat lrönetleniil megelőzőjpar! t a gúripari termeléstmegelőző szakasza.A laglományos kistermelési 5 t,jlődé', az ipari tÖmegtermelésnek tömegesedése és folrozott piac ÍeléÍordulása. Á kistermelői Íormákat a kereslrcdőtőke'ákal |frrmók
7 asszeÍogószervezetek-Verlag megbízóipar.jellemzi. Ezeknek az ikemszervezetiformalouk az éléna több szalonótegtesítőíkemekállnak lmanu|aulra ésaz ahhozhasonló
A#**=ffic -
!8.száa?d:
alapjait.A l8. Angliában megteremtia népességnövekedés termelésnövekedés e*"g5';á,1uo'r"m't.e*u" fejlödött a leggyorsabb ütemben, a fogyasztas színvona|ais szÁzanbana szigetorszíg mezógazdasága -keraseJh-egsr4'-.t8{9**tQ}J
emelkedetitehátQgyIP dinamikusan
.asbg'$.vplt-!éps e[ánri a
d ú3pari forradalomnak. mezőgalÁasa. Ez t'eszmajd az a|ai2j "Tt&ffT&'"*'g'"á-.következtében az igényekis nöttelr" ennek következtében sor keriilt az Észak-Amerika:a francilík a Sz:t.l,őrinc folyó mögé (Amerika gyamratosíüása: angolszísz "*p-"ioá továbbá nyomást fejt ki az ipari nuzoatat vissza; India ,"a brit borona ékköve'). A belső népesség sem lesanekképesekkielégíteniaz igényeket. feilódésre.már a manufaktúrák '"'ffiahkul ki, hiszenu íl. ,,a,uaét..|.otu az ríllamfomtaalkotnányos monarchia' alapját,kialakul ery tókeerós vríllalkozóú"go atr{rsadalom:*ffi&vrílik. A megteremtiaP Ez% polgáÍi,vállalkozói, t.upiati'tu angolok minden újításranyitottalq ennek következrrényekéntrengeteg iaa-a"v itt keriil kifejiesztésre:pl.: James Wau eőzgépemír az ipari forradalo{nközvetlen elözménye.
**'H*l*tr'h1"#:i"
fq{radql*asítjq a válik, n etsmertté A gőzgépfeltalrá.lásávalaz ango ""I='TI Megielenik a feketeszén. közlekedéstésez által a is. acélkohászat az ahasítja a vaskohászato!megielenik 6 A tömegtermelésaz ipari fejlödésalapja
{&trq
szemben(sgi"): A mindossT 2.? millió u anyaországgal fttggetlenségét B+..E+vjvb végére
*id:lar''' 1ehö ánok George Washington), l00 év alat! a |9. szÁzad lakosri, Errrópa fejlettségiszintjéhez. fe|zfukőz:t< :a 18.gázdbarr: n
$m,a Magyar Királyságban békeidő van" létezih jogfolyt.onol 9".-ryT !gsÍ|*: Az. elsőszímú ulésezik-azorsággyűtés is. A kormárryttr. József (Mrária Tetéziafia) átköltöúette n"ő,-*rffiiitt ,.i máÍettólaz.évtölket fővárossal szímolhatunk. W.W,így a jellemzó a gazdasrísa (Fogalom: az osztrák e Ausztriábas toíg.tot ffi -kameralizmus Gyakorlati * óIian rtruügt éi kintgazgaasi probléruÍivalvaló tisszelrapcsolása.) |^;;k";;i;^;it r politikaként2 szalcaszrabontható: t., L Lipót, III.Károly 2.,MÁtiaTeré"n éstarsadalomnak.Lepesei: e mó*antiliz:nruselőkeszítöjeamodern gazdasrágnak : megteremtése egysegének | ., Az ország gazÁa.sáLg . -+ t754. egysegá várrrendszer (elöször kettös vámhatár, külső és belsö (az orszígok haüírrín)' feloldva) majd a uetso tzzs-uen Magyarorság kivételével (egysegesÉnzláb, sol&le penzrremkiszorítása) -+ |753.egysegespénzrendszer kötelezese'' törvényt (igazÁbő| megujítjáka.pozsqnyi mértékek + |?|5. mértéÍekegységesítése, csak az.gqigqffi$$ volt sikeres,valaminta becsi mrázsaterjedtel) 2., Az alattvalóloól való gondoskodrís sámarrak növekedéseegybeesik a kincstar érdekeivel,ez okból: -) Becher, Schroder:a népesség va||ásosságtáffi'gatáse oMás, ogéBu$éü$gy, , 3.,A gazÁa.ságnövelése:.. mérlegfenntartásamrásorságokkal kapcsolatosan -r @i : merőgazÁaságfejlesztése valamint a qÍ{ffilti állattartasról áttértekaz *óslte{thtF4ü' ríllattartas) takarrrriínyozó (takamránynövényektermesztése,
nüsffiuresre
egzotikusnövényekmeghonosításarrak kísérlete (festőcsülleng,kender,eperfa) jutL merinói új'ríllatfajtrák: (eperfa leveléveltáplálkozik, textilipar egyik t$Iy-effiém$ \a selyem) alapanyaga a frldesur.jobbáry köái viszonyt közjogi természetüvé tette (állami beavatkozls lehetősége) li, I az allodiális ésaz urberesftild e|vrálasztása a egységesítik az urMres frld terheit t IQ szilárd telekrendszer(a jobbágyok úgyművelik a fiildet mintha sajátjuk lenne, ez a javultásáteredményezi) földek minőségének + Fry..*sbm. az ipr.tfuiqatás (protekcionizrrrus) : :
A Habsburg Biiodalom Magyarorság mezőeazdaságátfejlesaeüe, aáiip#om,,élffir&lá'' tette,míg az örökös tartományokbanaz ipar fejlődött (Regensburg3ól-Dunáig).Így ftldÍajzi munkamegosztás kicsiben ÍneÍitvégbe. Ehhez azonban fejlett közlekedésre volt sziikseg. A folyószaMlyo.zások következtébenkialakult a folyami teherhajóás, arnely alapjául szolgált a
fgi,q#fub
(GyöJ, Esztergon1Budq Pest, Baja). A Duna KözÉP
összekötő kapc$a'a lcapc$aiavasut megielenéseelött. |726-'3l közt épiilt éptiltaKárolwárost a és Fiünét ösSzekötő Károly úq maj{ 7774-ben a József út. A postakocsi járatokat l7í2.ben indftotr'ák(csomag1 levél-,
személysállíÉ1}.
- + 2f r
a parasái termelésés a fóldesúri termelés.A kihívásokra a parasztok reagálnak
+ A nagybihokosot a robot hirányában később reagálnak. Foko"zi{k a gabonatermelést, (tejgazdaságohvágómarhagazdaságokjelennek meg). állattenyésztést Ktilkereskedelem: -+ Hazínk k.ülkereskedelmének 87,25o/o-átaz örökös tartományokkalbonyolítja.Ez is bizonyítja'hogy a frtdrajzi munkamegosztásmegvalósult a Habsburg Birodatmon betÍll,'kicsiben''. Magyarorság qEqlÍgleqü há'torság az örökös tartomárryokiparosodó országai sámríra. lpar: -+ Fejlődik a, hínyászat' hiszen a 18. s'ázadban megnő az igény a biínyatermékekiránt. Szén-, vasércbrinyászat'valarrint acélgyártásfejlódik az orságban. (Felüdék: szénbányászat(Fazola kolrók), {szak-MagyarorszÁE,Dél.Erdély: vasérc.,sóbányászat-ekkoribanválik a só a legfontosabb tömegfogyasztásicikkek egyikévé, eddig lrrxuster.méknek sámított) _+ Magyaroisiág t€xtilipara: l79&ben textilmanufaktrinikatalap{tanak (Kisa|föld, Dél-Dunántúl, Atfrld)' arnelyképesfeldolgozni több€k közt a selyemlrernyókáltal előállított selyrret. Azonban a kettős vámhatármiatt a magyartextilipar versenyképtelen volt az örökös tartományoktextiliparával szemben. Az {izemek hamm tönkrementelq baánk textilipara elsorvadt (nincs meg az ipari forradalo:nalupja Angliával ellentétben). I
I
i:
"ModomÍzf,ciá b 19.században
Fogalma: l I ., modernizá7\ó: gazdasági tartalmúfej Iődés 2., modernizágió:felaírkózás, utolérés, kalanbaző helyenesítő,glorsító eszközlJk igénybevételével. Ezen eszfujzök allralma4isa ésaz általukfelgorsított folyamat a modernizáció. 3., történeti,niodernizdció(!!!):Azt a történeti átalahiást jelenti, amely hlrópóban a 19. szazad folyamán meg,'ü(gbe. Követlrezményelrenta tradicionólis társadalmak helyébe@ 5
Az í*Etnd$ffixq$g volt a megbatrározojövedelemfornás (az elit is ehhez köt&ött)' azonbartaz felszabadultmunkaerőátvandorolaz ipari szekÍorba.Ennek ktivetkezményeaz iparfejltidésktivétkeaében Eú8ilizáció(:városiasodrás).Az urbarrizíciónakkéttípusalétezilqa wyi*égi: a lakossag egyre nalyobb magasabbvolt mint a uÉani&ió: a varosiak életszínvonala száa|ék.aétvárosokban;valamint a (az elit kuriák is vidéken vannak), viszont a falusiaké.A vrírosokbanélni nem volt egészsegesebb jelentek meg elösztir (l930.'40.es évelaea viírosokbanáltalanosstí ciülizíciós vívmányoka viírosokban válik a közvitágítás, '60.as évekrea falvakbanis, végiila '7&es évekrea tanyákbanis. l96&ra a városok ióS modell idejére(1989.'90.) l8%.ban van WC, 21Yo-bancsapvíz.)A rendszervrílüás meg. figyelhetö -izoo-tgg6as figyelbető' meg (az 1960-as évekrecsökken" a jelentőségea éveki1W;W ipEln fejl&éssel paü.qru.nqsan politikai kereskedetem'pénrtigqi,szolgáltatói szekt'orüozk@st). .d*:m racionalis ^'z a @ fejlffiésfigyehétomJg: több orságban kialakul ffi**pű gazdasági-gondolkodás,vatanrint nő az egyénidöntések értéke(a hrrmanizmus,reneszánsz idejében individualimusa' ellentétbenpéldául emberhalálfételme,egyszeri,megismételhetetlen r.iaumr-* "uropui köze tartomak. kami}.ázepilótárkkal).Ezen tényezőkaz alapvetö polgráriértékek a japán fejlódéselehagyja lndia' Kína perifériális helyzetéMl, kiemelkedik Á moderniáci-o tratásáÍaEurópa a centrum,majd a 2|. szÍvadn visszaall a ez a ftilény,sJffiiesz A 20. szÁz'a&arnegszűrrik fej1ödését. ,'régirend' Magyaronzág a moderniáció idején: (5. clöadás)
MagyaÍorság a 19. században'a moderniáció idejénnem ftiggetlen'nincs alulról a köanép felól érkeai nem az oyo.Á-* aahÍubsra. Az l840.es évekbenelindul egy TobT is a alapja városfejlödés u igy ipar fejlődésérehat valójában, hanem a kereskedelemfejlödik döntóen. kereskedelemLeszazipar helyett. 1789és1847 kőú' 400o/rkalnőtt a k{llkercskede|miforgalom, valamint is nött. Ez megadjaa gazdaságiháttereta városfejlödés sámára N9n lnari a belkereskedelemforgalma -h^"* városok egy része(egytúa, kö-iga7gatási, iskolai a korábban mán|é:tezfr centumok alakulnak' E|sősorbanolyan városok melyeknektiszta vonáskörzete központok) k'pM @ 35 ezsr lakos' Égáübuo*eiÉóÉ"t" minimum l00 ezer lakos, ezek lvíagnrorság teriileGn: &*u:B*d4 qmn' *qqfu;Eqia' szfgp{ Nogykaniusa Deb.rec€n' Miskolc, Sopron' Pécs;Magyarorság tertiletén kí*,il;ffiffÁóoy' Í,o.zsnyó,K"ry" Ungr&- satmárnén*i' Nagffrad' Te'mesvár'Arad Brassó, KolozsÉ. az idöben az orságnak.2 fövfuosa van Poaony (orsággyülés Mint ax már korábLanemlítettuk-ebben székhelye)ésBuda ftonrrány székhelyeN.Iór-*fI). A legnalyobb város ebte1 1 időffn f}ebnecenvolt 50 ooo lakossal.runrrais központ sincs, hiszeir a nagy írók, költök saját birtokaikon alkotnak (Kölcsey, Kazinczy). Pest fontoskereskeáehi szerepelk-apu t820.as évekre,mert kÍilföldi íizletláncok lerakatokat (kb. l00 bolt). Ennek következtébenPest központi a városbana napóleoni záÍLúkovetkéztébelr létesítenek szetepet tölt be a Balkárr-és Közétr', Nyrrsat.Európa közti kaeskede[embel.{'8Í:. szrrpranacioanílis '/s szaporulat),.Buda szerep).Léleksáura 1846.ramegbaladjaa l00 9q.föt (Á beteleptttés, n"'átto"i a kéttelepüIés idöben.(.8t1$ben ebben az lélekszámap.ais.ís ezer ffi körÍil lehetett 1láucbíüátadásával nemzetté modern közti trldrajzi elvr{lasaóhaÍfuis megszűnik,ezzn,|egy időben zzlj|ka Magyar lfirályság mintáÍa(nemzeti nyelv, saját nemzeti lultúr4 politikai központ). Pest válik a magyar várisa "yogn'ti Könyvtár alapításaMagyar Tudományos Akadémia irodab;eJrut'nra kiizpontjává (Magyar Széchényi alapÍtrásaPesti magy*i4tó ahkutása" l8l0-'30. magyaÍnyelven tanítanakaz egyetemekenis). Ekkor váik érzekelhaövéPest kettös szerepe: + internacionálislerakat,Énztigyi központ a kÍllftildinemzetközi elit vezetésevel -+ a kiformrílódó rnagyarnemzetkutnrníliséskésőbbpolitikai központja (t2 pont része:magyar orsággyülés Pesten/l867.ben sikeriil/), majd ipari központja évenkénti vezetésír' közigazgatasilas.egy::ítik.i.ké.^várost, válik" majd @ban Buda a eeffsÍ'.KasaÍa $zéetrlyÉvé a megalakuláőui noá"p"st alapja. ÍolO.rea fiivaros léleksáma szívóh.atáskövetkeztébeneléria E00-ez.er a vrírosbaiizönlenek. l850.ben ffitlaggloméníciónélkÍil).vioétrot a polgrárokazegasrtencia reményében jelölték ki a mai kóúgazgatásihatárait.
majd az utánaköve.tkezőreformkorlevezénylését nem viíllalta Az l848-'49-tleh|ez-aj|őszabadságharc, ezértakO'rek Kossuthtalaz éliiktinvállalják ezt a szerep€t, aki Friedrich List fe| azarisztokratá.déteg, kiinyvébőt meríti rerormotteteit'.' ht. Ehhez azonban a Habsburg Birodalom perszoriálunióvá alakulása' valamint önálló önkormrínyzatszükséges.A Habsburg Birodalom egy klasszikus il.dvert monarchia ami nem kertilheti e| az átalakulást, moderniációt. A magyar nein üímogattakaz európai nagyhatalmalr'köáük Anglia sem, hiszen rigy véltélqhogy a szabadsiígharcot Habsburg Biroddldm egységeképesfeltartóztahi az oÍoszexpanziót Európa inányába.Bécsnekle kellett jelzi, hogy egyediil nem volt képeserre, azonbangyerrgeségét érdekében, vemie a felkelést.fennmaradasa szabadságha"c uir segítségét ke|let kérnie a elfojtrásíhoz.Ennek következrnényea hiszen I. Srándor:orosz magyar nemzet megsztiletése'egy két közponfu (Bécs.Budapest)perszonálunió létrejötte. t*6?*beÍ' születettmeg az.s$aráli-lvíagyarMonarchia' l850.ben eltördlték a be|sővámokat,így a Magyar Királyság is versenyképes .: $tt a monarchiapiacárr. \. f il I . \^. .^ t. ' /, t' J,
Az ipari forffihlom Magyarorczágon
(6.elóadás)
Ti'
láttntfuk l850.ben eltörlik a kettős vrímhatártígy ffiil.aa eg}sógps Mint azt rrrrír}altonábbiakban eeil*égesfiretooselsot'{rtHlóat; sabgd mrrakagr&* t{.s'qpgu#|qffi9pálutes. úrffiri.€[email protected]' EzÍtt:r|közveteftimlódon fejlödik a magyar gazÁaság,befejeződik a polgárosodasroivarnata'mélsztlnik a torlódó $ Megteremtődnek a modenr nyugati kapitalizrrus alapjai, elindul a modernizátió: fejl&ése,ezálta|pedigakereskedelemfejlődése. a 19. század közepen kezdtékmeg. Az első' rgrgyar vasúwonalsaryn. e A vasúthálóz$tBiépítését (Bócsújhe$ között épüILmajd ezt követték a követkeá vcinálak p66ft'{f.fu*s656ay.$foq Brfuqtef,sche (egöbb nyugatl849.ben ezen a vonalon menekÍlltek),W kst Smlrok tengely a majd l854.ben kiépÍllt egy észak.déli x{olo6vfu), ffibtr.ÍloÜm Balkán felé,mely Szegeden is keresztitl haladt. Nyíreryháza is a vasútnakköszönheti megyeszélrüelyi szerepétNagyká{i'val szemben./ az árvizsk)' melyek Az agrárium fejlődese magábanfoglalta a &lyószabflyg-ásokat (melléktermékei következtébeneltrltrtekaz Alfiild nagy árterei, ./3dal nőtt a megművelhető6ldter0let aránya (a Hortobágy zajlott az Alfrldön' Észak-DunantuLDél. léfuejötteis ennek a következménye).Jelentös gábonatermelés Dunránfulteriiletén,melynek Íélvevőpiaca az egészbirodalom. A protoindusztralizÁsióidejébenelterjedt istálózó állrittartr{sáltalárrossá{'álik. A DuÍla.TiszakőzÉnmegindul a szőlő., gyümölcsterinesxés. A t9. az szÁzadbanmegnö.á minóségiésa mennfségi terrrelés,ennekkövetkeáében megielenik az agrárképzés (Festeticsek alapították),Gödöllő, Debrecen. országban:Mosonrragyaróvár, Kesáhely visszaszonrl a tenyésztése Az istállózó áll{ttartás következtében$sft*.jelentek meg. A szÍtrkemarha hiszen a hústermelésakkorra csak másodlagos szemponttá viílik a tejterméléssel |9.szÍaad végéqe,j szemben's a szüfklemmhanemjó tejtermelö, valamint lassanredukálódik({ejlödik)',pnnek kövertkeztében Sv4icból impo#lnak teheneket. amik viszont az eltéró körülrmények miatt irem hanÁk a vrírt melynek fajtanemesítésse!,. tejmennyiséget; Eért arkorábbanmríremlítettagerataaenmon kísérleteznek a jól ismert EffiF ta{ra Mstq mely vismnylag jól ad hust' tejel következtébenlffiön gyorsabbanredds+ljamagát" valarrrintjó immunrendszerrelrendelkezik, ennek következtében lOQ.évig vezetó fajta. Aza#áÍképzéskeretébentakarmárrynövényeknemesítésével is fogtalkot*cat,,,,kukorica). q;slffi (A isieRor terjed el. A zsÍrosman$alícátfelváltjárk az Angliából impgrtrílthússertések. A szÍirkemarhaésa 4nangalicakuriózumkéntferrnmarad.)Az agráriumátalakulásával,'fóképpenaz istállózó ríllattartáskovetktjztébenbizonyos népcsoportoklesÍillyednek (pásztorolq kondásolq marhapásztorok, feilödés is megfigyelhető ebben az csikósok rétege)., Az ipari forradalomkövetkeztéb'entermeléstechnikai A napóleoni kontinentális ár|at idejéna németekálta| idószakban. Me{ielennek felfedezett cukorrépais elterjédaz országban.(l914.ben a magyar mezőgazdaság.termelésiszínvonala azonos volt a korabeli Franciaorságga|.) városok, az ipari munkasok rétege
Az agrártermékek felvevő piacául szolgáltak a szaporodó
Hitel című r1yonuín. A feud.ílisjelleg utolsó maradványaiis eltiinnek SzéchenyiIstvránl830-as fellépése (csak a földesur a feudálisjogrendszermegszüntetésével a hitelező szferaátalakítrísíhoz munlcíja ad jobMey jogot jogot.ff{ildjérp, szolgálhat nem formálhat rá így z#pgként sem a kiraly, sem a forrrrálhat Keszthplyen. l848.ban i). pl.: A Festeticscsalád is hitelböl alapítjaaz agrérakadémiát hitelfelvétel letétek s i hitelt, illetve őrzését vállaltáh működött melyek elsősorban mrír 36 7